Vagyonvisszaszerzés: idén elindulhatnak az első vizsgálatok

Még idén el fognak indulni az első vizsgálatok, de előbb fel kell állnia a hivatalnak, ki kell dolgoznia a vizsgálati módszertanát, hogy jogállami módon miként lehet felkutatni és bebiztosítani az eltűnt állami vagyont - mondta pénteken a Telexnek adott interjúban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) frissen megválasztott elnöke.

Unger Anna szerint "valahol 20 és 60 ezer milliárd forint között van" az a vagyon, amit fel kell kutatni, "ami ebből elérhető, azt be kell biztosítani", és majd a bíróságok döntik el, hogy mi lesz az indítványaik sorsa.

A bizottsági meghallgatásán elhangzottak kapcsán ért kritikákra kifejtette: nem azt mondta, hogy a hatodik év végén lesznek csak eredmények, hanem hogy vállalja, a hatodik év végére "fel lesz tárva a vagyonvesztés teljes körűen", és be lesz biztosítva az, ami az ellopott közvagyonból megtalálható.

Az NVVH elnöke szerint az első vizsgálatok még idén elindulhatnak a bejelentések alapján vagy egy közvagyonvédelmi kockázatértékelést követően, amihez a módszertant december végéig elkészítik. Ha egy cég az elmúlt öt évben a nettó árbevételének 75 százalékát vagy azt meghaladó összeget közbeszerzésekből szerzett, akkor azt hivatalból is vizsgálniuk kell.

Unger Anna nem kívánt konkrét ügyekről beszélni, mert a nyomozásfelügyelő, illetve a közpénzügyi elnökhelyettes dolga lesz ezeket kijelölni. Ebbe az elnöknek nincs beleszólása, a törvény szerint "az elnökhelyettesek a hatásköreikben önállóan járnak el".

Kifejtette, hogy a vizsgálati módszertan elkészítésében a majdani négy elnökhelyettes munkájára számít, továbbá arra a szakmai stábra, ami részben az elnökhelyettesek alatt dolgozó szakemberekből, részben külső, részben civil szervezeti, részben a tudomány, részben a jogalkalmazás területén működő szakemberekből áll.

Arra a kérdésre, hogy a Tisza által ígért gyors elszámoltatásnak minként tud megfelelni az új hivatal, Unger Anna azt felelte, hogy az országgyűlésnek sürgősen meg kell még választani három elnökhelyettest, fel kell állítani a hivatalt, hogy néhány hónap múlva elmondhassák, hogy hol vizsgálódnak. De "a jogállami megoldás nem az, hogy én most pofára odamegyek (...) Felcsútra, és azt mondom, hogy Mészáros Lőrinc jöjjön velem".

"Azt remélem, hogy három év alatt sikerül (...) magát a rendszert feltárni, hogy mi történt itt," hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő - emelte ki az NVVH elnöke.

Hangsúlyozta: arra vállalkozott, hogy minél hamarabb minél több ügyben, ami már most vizsgálati szakaszban van, előre tudjanak lépni. "Bármennyire is ezt várja tőlem a társadalom (...) nem ez a dolgom, hogy én itt most az első este megnevezzek három embert, akit el fogunk vinni, mert akkor engem kéne ezért elvinni" - fogalmazott.

Unger Anna szerint "rajtunk a világ szeme, mindenki azt figyeli, hogy mit lehet ezzel csinálni". Ez a rendszerváltás és az a demokratikus konszolidáció, ami itt megtörténik, az lesz a példa másoknak, ugyanis "ilyen rendszerszintű korrupció, ami Magyarországon történt, a modern demokráciák és modern autokráciák életében", az Európai Unióban még nem volt.

Arra is kitért, hogy a bűnök feltárása hamarabb megtörténik, mint a vagyonvisszaszerzés, ami a sok-sok bebiztosított vagyonelemből, a zárolt számlákból apránként fog összejönni. Nincs arra célkitűzés, hogy mennyi vagyont kellene visszaszerezni, "fel kell tárni, hogy mennyi tűnt el, és minél többet vissza kell szerezni belőle"

- közölte.

Kitért arra, hogy a "felcsúti számvevőszék" a korrupciókutatás és politikafinanszírozás egyik rákfenéje. "A pletykák és nem is olyan pletykák szerint 500 millió forintig a választókerületi elnökök, más országgyűlési képviselők döntötték el a helyi beruházásokat, afölött pedig az úgynevezett +felcsúti számvevőszék+, ami meghatározó kormányközeli szereplőkből" állt.

Oknyomozó és tényfeltáró riportok alapján "okkal vélelmezhető, hogy politikai irányítás volt az állami beruházások kiosztása mögött, és (...) maga a korábbi miniszterelnök ismerte el", hogy ezeket átnézték, az utolsó ciklusban pedig már "elég konkrétan politikai döntések mentén" születtek "pénzkiáramló döntések". A hivatal elnökeként konkrét neveket nem kívánt említeni, de jelezte, hogy ha lesz bizonyíték és eljárás, akkor majd megnevezik őket.

Végezetül arról is szót ejtett, hogy a magyar állam az elmúlt néhány évben "olyan szinten tolt ki (...) forrást átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú magántőkealapokba", ami az alaptörvénnyel és a közpénzügyi előírásokkal is ellentétes. Ezért is kell láthatóvá tenni ezeknek a tulajdonosi szerkezetét, ahol ez lehetséges.