Az NB I-ben azért üresek a stadionok, mert ez itt Vadkelet

Élénk vita dúlt a Cívishíren is, hogy mi az oka a labdarúgó NB I-et övező nihilnek. Az ultrák az MLSZ-t okolják, az MLSZ az ultrákat, pedig nagyjából egyiknek sincs igaza. Először is: nem a regisztráció miatt lézengenek a stadionban, és nem az ultracsoportok miatt maradnak távol a tömegek a meccsektől. Az ultrákkal többen lennénk, de nem elegen, legfeljebb 2500-an. A 2000 helyett. Megnéztük, mi újság a szomszédoknál, majd levontuk a következtetést.

Bármilyen meglepő, még azzal sem lehet magyarázni az üres lelátókat, hogy a magyar bajnokság színvonala valahol mélyen a béka segge alatt van. A román bajnokságot a 15. helyen jegyzi az UEFA, a horvátot a 17. helyen, ami a mi OTP-ligánk 33. helyéhez képest a fellegeket jelenti, mégsem nagyobb a meccsek látogatottsága. Sőt!

Románia

Hogy ne csak általánosság értekezzünk, nézzük néhány konkrét példát a határainkon túlról. Kezdjük a bajnoksága alapján a legelőkelőbb helyen jegyzett szomszéddal, Romániával! (Ukrajnát előrébb rangsoroják, de annak speciális oka van, és később kitérünk rá).

Elméletünk igazolására nem a román Felcsútot, a Chiajnát vesszük alapul, csak mellékesen: 300 fanatikus falusi nézte meg a helyi gárda és a Konstanca 2-2-re végződött bajnokiját a hét végén. A két nagy vidéki fellegvár, Olténia és Bánság jeles képviselői csaptak össze az ezt megelőző fordulóban. A Craiova-Temesvár rangadón nem bírtak egymással a felek (1-1), mindezt 1500 néző látta a helyszínen, a kisebbik craiovai stadionban.

A nagyobbikat éppen most bővítik 35 ezresre, 2016 nyarára tervezik az avatót.

Kedvenc erdélyi csapatunk, a magyar gyökerű kolozsvári vasutasgárda a 18. fordulóban játszott otthon. A 2008-as BL-csoportkörre épített, a nagyerdeinél is nagyobb, 23 ezer 500 fős stadionban a román sportportálok szerint 1500 nézőfoglalt helyet a Zsilvásárhely elleni vesztes derbin. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2011-ben közpénzből felhúzták még a 30 ezres Kolozsvár Arénát, amelyik több mint egy éve már üresen áll, mert állandó bérlője, az Universitatea Craiova, a CFR városi riválisa

csődbe ment és 2014-ben hivatalosan is megszűnt.

A legnépszerűbb román csapat, a BEK-győztes Steaua a múlt héten fogadta a bajnokságot vezető Astra Giurgiut, és 10 ezer 500 néző előtt kikapott 1-0-ra. Ez megdobta a forduló átlagát, amely még így is alig haladja meg a magyarét. Ha egyáltalán meghaladja…

Horvátország

Horvátországban pontos adatokkal szolgál a liga portálja. A legutóbbi fordulóban játszották a déliek El Clasicóját, a Hrvatski derbit a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split között. 10 328 néző hajtotta győzelembe (2-1) a fővárosi gárdát, tehát valamivel több mint negyed ház volt a Maksimirban. Nem kell jóstehetség: a szombat esti Fradi-Újpesten kétszer ennyien lesznek. A kisebbik dalmát együttes, az RNK amolyan Hungária körúti hangulatban, 428 néző szeme láttára remizett a Lokomotiva együttesével. Póla (Pula) városában 173 futballfanatikussal több, azaz 601 néző előtt kapott ki az Istra 2-0-ra a Slaven Belupótól. Az NK Zagreb 340 szurkolója követte figyelemmel az Eszék elleni összecsapást, míg az Inter Zapresic-NK Rijeka gólnélküli döntetlenjét 340-en izgulták végig a helyszínen. (Forrás: http://prvahnl.hr/prva-liga/raspored-i-rezultati)

Szerbia

Szerbiában a helyzet ugyanaz, mint Horvátországban. A Crvena Zvezda és a Partizan meccsei húzzák fel a közép-kelet-európai szintre az átlagot. A többi csapat paksi - akarom mondani: falusi - miliőben futballozik, az érdeklődés és a stadionok minősége sem haladja meg a magyarét. A legutóbbi forduló összefoglalói ezt sugallják: http://www.flashscore.com/soccer/serbia/super-liga/

Szlovákia

Érsekújvár önkormányzati képviselője, a Magyar Koalíció Pártjának helyi politikusa, a Felvidék válogatottjának menedzsere, Nagy Dávid készségesen állt a rendelkezésünkre. Megerősítette, hogy ha a Dunaszerdahely hazai pályán játszik, akkor 5-6 ezer magyar rendszerint kimegy a meccsre.

A Nagyszombatnak új stadionja van, ha rangadót játszik, kilátogat tízezer ember, de hanyatlik az is. A szlovákokra nem jellemző a meccsrejárás

 – jegyezte meg Nagy Dávid, akit még a múlt héten kérdeztünk, tehát az ezt megelőző forduló nézőszámait gyűjtötte ki nekünk. Nos, ebből kiderül, hogy a DAC idegenben már nem vonzza a szurkolókat, Zólyombrézón 790-en tekintették meg a vendégjátékát (0-0). A Nagyszombat Zsolnán vendégeskedett, ahol 1700 néző tapsolt a hazai győzelemnek (2-0). A nagymihályi arénából 1100 drukker ment haza lógó orral, miután 3-1-re nyerte a Rózsahegy. Trencsénben 2200 néző tapsolta meg a Szenice 2-0-ás legyőzését, az Aranyosmarót-Miava (1-3) derbire mindössze 960-an váltottak jegyet. A Szakolca-Slovanról (0-2) nem sikerült infót szerezni, de túl sokan nem lehettek, mert annak a híre eljutott volna hozzánk. Pozsonyban általában néhány száz néző lézeng, és a Slovannak még stadionja sincs.

Szlovénia

A 21. forduló eredményei és a nézőszámok a liga honlapja (http://www.prvaliga.si) alapján:
Rudar-Zvarc 1-0 - 500 néző
Maribor-Krsko 6-0 - 1500 néző
Luka Coper-Celje 1-2 – 300 néző
Krka-Gorica 1-0 – 150 néző
Olimpija-Domzale 1-0 – 1500 néző

Ausztria és Ukrajna

Egyik sem illik a képbe. Ausztria szerencsésebb történelmi fejlődésű ország, mint Magyarország, Ukrajna szerencsétlenebb. Éppen ezért utóbbi futballkultúrája is fejlettebb. Ahol a turistától belépéskor és kilépéskor is vámot szednek a határőrök, ott nyilván van pénz 5-6 millió dolláros brazilokra, és nem kérdik meg az oligarcháktól, hogy honnan lopta a össze a klubja költségvetését.

Egyébiránt a 2012-es Európa-bajnokságra épített csodaszép ukrán stadionokban nem ritka a „debreceni kétezres“, a DVSC volt Európa-ligás ellenfele a Mataliszt Harkiv rendszeresen 3-4 ezer néző előtt játszik a 35 ezres stadionjában, a múlt hét végén például 3800-an látták a Luhanszk elleni fiaskóját (0-1). A Sahtarnak otthon vélhetően „nyugat-európai“ közönsége lenne, de a háborús helyzet miatt Lembergbe kényszerül, ahol jó esetben 3 ezer néző előtt játssza a bajnokijait.

Konklúzió

A labdarúgás iránti érdektelenség általános jelenség Közép-Kelet-Európában, ahol 1990 előtt szocialista politikai és gazdasági rendszer működött. Az átalakulás természetesen nem egyformán ment végbe, de mára nagyjából kiegyenlítődtek a viszonyok, és ugyanazok a társadalmi, gazdasági problémák és ingerek érik a magyart, a románt, a tótot, a szerbet és a horvátot, még ha eltérőek is a nemzeti hagyományok, a kultúra és a nyelv. Itt mindenkinek egy kicsit fáj az élet.

A stadionok építésére Debrecenben, Kolozsváron, Craiován, Nagyszombaton tehát egy indok van: a reményteljes, szép jövő...

Cs. Bereczki Attila