Indul a közösségi borászkodás Tokaj-Hegyalján

Három közösségi borászati feldolgozóüzem épül Tokaj-Hegyalján, és rövidesen elindulnak a borvidék közösségi beszerzési, illetve marketing programjai is.

Tokaj-Hegyalja fejlődésének három kulcsfontosságú kritériuma van: a stabil termelési struktúra, a jó minőségű bor és a hatékony marketing – mondta el az MTI-nek Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója. A szakember szerint megértek a 2013-ban elindult Tokaj Borvidék Nemzeti Program első eredményei: a héten elkészültek a közösségi infrastruktúra-fejlesztés alapelemének számító három borászati feldolgozóüzem tervei, és elindul a közbeszerzési eljárás a kivitelezésre, majd a hegyközség reményei szerint 2017 márciusában az építkezés is.

Mint hozzátette, a cél az, hogy 2017-2018 fordulójára elkészüljenek az üzemek. Ezek szerepe az lesz, hogy segítséget nyújtsanak a borkészítéshez azoknak a szőlőtermesztőknek, akiknek eddig nem volt meg a szükséges tudásuk vagy technológiai hátterük.

A kistermelők a szüret után bevihetik a szőlőjüket a borászati feldolgozókba, ahol 21. századi technológia és olyan szakmai tudás fogadja őket, amely segít a kor követelményeinek megfelelő, ugyanakkor egyedi borok elkészítésében - közölte Kalocsai László.

Elmondása szerint a feldolgozók lefedik majd az egész borvidéket: északkeleten Hercegkúton, a nyugati oldalon Tállyán, a központi részen pedig Bodrogkisfaludon épül egy-egy üzem; a tervek szerint a 2018-as szüretet már ezekben dolgozhatják fel a kistermelők.

Kalocsai László hozzátette, a közösségi infrastruktúra-fejlesztésnek van néhány nem építkezéshez kötött eleme is. Üzembe állítanak például egy mobil palackozót és címkézőt is, amely a tervek szerint helyben tud segítséget nyújtani a kistermelőknek, akár már a 2016-os borok lepalackozásában.

A melléktermék sem megy veszendőbe

További infrastrukturális beruházásokra is születtek már tervek - árulta el a hegyközségi tanács alelnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy a borvidék minél több jövedelmet legyen képes megtermelni. Ebben segíthet, ha a borászati melléktermékeket (például a szőlőmagot vagy a törkölyt) is helyben tudják feldolgozni, ezért egy olyan üzem létrehozásával számolnak, amely a teljes borvidék borászati melléktermékeit képes feldolgozni.

Kalocsai László beszámolója szerint a borvidéki stratégia fontos eleme a közösségi beszerzés is, amelyet már 2017 januárjában szeretnének elindítani: ha a helyi termelők a növényvédő szerektől a palackon át a kartonig közösen tudják beszerezni a borászati felszereléseket, az összesen évi félmilliárd forintos megtakarítást is jelenthet számukra - jegyezte meg.

Helyben tartani a fiatalokat

Rendkívül fontos Tokaj-Hegyalja "humán hátterének" javítása, ehhez a fiatalokat a borvidéken kell tartani, sőt lehetőleg odavonzani. Ehhez kapcsolódik a tokaji életpálya program, amelynek keretében fenntartható családi birtokok létrehozásához nyújtanak segítséget - mondta el. A szakember kiemelte: a legnagyobb segítség, ha a kistermelők állami szőlőültetvényt kaphatnak használatba, emellé pedig olyan szakmai tudást, amellyel magas minőségű bort képesek megtermelni. Ennek érdekében a tervek szerint egy állami földalap jönne létre, amely mintegy ezer hektárt kezelne, egységes ültetvényszerkezetben. Egy-egy családi vállalkozás tízhektáros területet kaphatna művelésre, a rendszer mögött pedig stabil felvásárlói bázis állna a jelenleg is működő állami integrátor (a Grand Tokaj Zrt.) és a nagyobb magángazdaságok bevonásával.

Tokaj-Hegyalja 11 ezer hektárjából jelenleg mintegy 5 500 hektár a termőterület, ez reálisan 1 500-2 000 hektárral növelhető lenne. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint egy hektár szőlő egy ember megélhetését biztosítja, így minden művelésbe vont hektár egy-egy újabb munkahelyet is jelent.