Helsinki Bizottság: a határkerítés maradhatna válsághelyzet nélkül
A Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a szeptember 7-én lejáró "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik, megszüntetése az ország biztonsági és pénzügyi érdekeit is szolgálná – közölte a jogvédő szervezet szeptember 4-én.
A szervezet szerint a válsághelyzet megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket, sőt megnyílna a lehetőség, hogy Magyarország visszatérjen a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz.
Emlékeztettek, hogy a válsághelyzetet a 2016 márciusi bevezetése óta folyamatosan fenntartják. Ehhez kapcsolódik az a szabályozás is, amely alapján az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket egyedi eljárás, ellenőrzés és vizsgálat nélkül a szerb határ túloldalára kényszerítik – tették hozzá. A Helsinki Bizottság kiemelte: az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós jogot, s mivel Magyarország az ítéletet nem hajtotta végre, az uniós bíróság 2024-ben 200 millió euró átalányösszeg, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára további egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot.
A bírság mértéke mára egymilliárd euró fölött jár, ezt a Magyarországnak megítélt forrásokból vonja folyamatosan az Európai Bizottság – írták, hozzátéve, hogy ez a körülbelül 370 milliárd forint.
Kifejtették, hogy a határkerítés a válsághelyzet megszüntetése után is megmaradna, a rendőrség hatékonyabban őrizheti a határt, és továbbra is felléphet azokkal szemben, akik jogellenesen lépnek be vagy tartózkodnak Magyarországon.
A különbség az lenne, hogy az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná személyazonosságukat, ellenőrizné adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük.
Aki nem jogosult Magyarországon maradni, azzal szemben továbbra is lehet idegenrendészeti eljárást és kiutasítást alkalmazni, aki pedig nemzetközi védelmet kér, annak kérelmét az uniós és a magyar jog szerint kell megvizsgálni – közölte a bizottság. Kiemelték, hogy ez nem gyengébb, hanem rendezettebb határigazgatást jelent: a hazai hatóságok pontosan tudnák, ki van itt, ellenőriznék az illető személyazonosságát és biztonsági kockázatait.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 2-án António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott budapesti tárgyalása után azt közölte, hogy mielőbbi megoldást várnak a napi egymillió eurós bírság felfüggesztésére, de egyúttal hangsúlyozta: Magyarország fenntartja az illegális migráció feltartóztatásához szükséges jogszabályi környezetet és a fizikai határzárat.
A kormányfő a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón jelezte, semmilyen módon nem fordulhat elő, hogy Magyarország lazítson a szabályokon és ezt világossá tette az európai vezetők számára is. Hozzátette, olyan megoldást kell megtalálni, amely kompatibilis az uniós joggal, elfogadható az Európai Bizottságnak és nem jelent lazítást a magyar határokon.
Októberben vagy novemberben, mielőtt elfogadják az unió költségvetését, meg kell lennie a megoldásnak – mondta.
