Rossz bizonyítványt kaptak Szabolcs-Szatmár-Bereg útjai
Repedések, foltozások, kátyúk: ezek az úton közlekedőknek mindennapi akadályok, a közútkezelő táblázatában pedig minősítések alapjai. Szabolcs-Szatmár-Bereg rossz bizonyítványt kapott – a Magyar Közút megyei hálózatán csaknem minden második kilométer a legrosszabb burkolatállapot-kategóriába tartozik. A 2025. december 31-i kimutatás szerint ez 1016,1 kilométer, a vizsgált úthossz 48,1 százaléka. Az országos összesítésben kisebb a rossz szakaszok aránya, a megye korábbi adataihoz képest pedig felemás a változás: az öt évvel korábbinál kedvezőbb, a tíz évvel ezelőttinél kissé magasabb a mostani érték. Bár a jó burkolat részaránya jelentősen nőtt, továbbra is a rossz minősítésű szakaszokból van a legtöbb.
Az adatokat a Magyar Közút honlapján, az „Az állami közúthálózatról” című oldalon közzétett táblázatokból olvastuk ki. Az Országos Közúti Adatbankhoz kapcsolódó összeállítások a burkolatállapot mellett a nyomvályúk mélységéről, az utak egyenetlenségéről és teherbírásáról is közölnek adatokat. Cikkünkben a burkolatállapot szerinti, ötfokozatú minősítést vizsgáljuk. A megyei számok a Magyar Közút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóságának hálózatára vonatkoznak, az önkormányzati utcák állapotát nem mutatják.
A 2025. év végi táblázat „B.áll(%)” munkalapján erős kontraszt rajzolódik ki: miközben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hálózat több mint harmada, 35,4 százaléka jó burkolatállapotú, csaknem fele rossz. A kettő között jóval kisebb rész oszlik meg: 5,1 százalék megfelelő, 6,9 százalék tűrhető, 3,8 százalék nem megfelelő minősítést kapott. További 0,7 százaléknál nincs mérési adat. A két legkedvezőtlenebb kategóriába Szabolcs-Szatmár-Beregben összesen 1096,3 kilométer út tartozik.
A tűrhető sem jelent zökkenőmentes utazást
Persze az országos adatok sem adnak okot elégedettségre, de a rossz burkolatú utak arányában Szabolcs-Szatmár-Bereg még ezeknél is rosszabbul áll. A teljes országos összesítésben 29,9 százalék jó, 6,7 százalék megfelelő, 11,7 százalék tűrhető, 8,2 százalék nem megfelelő, 43,1 százalék rossz minősítésű; az adathiányos rész 0,4 százalék. A megyei hálózaton tehát a jó burkolat aránya magasabb, a rosszé viszont 5 százalékponttal meghaladja az országos értéket.
Az összevetésnél számít, hogy az országos összesítés más kezelők, köztük a gyorsforgalmi utak koncessziós társaságainak adatait is tartalmazza. Ha csak a Magyar Közút saját országos hálózatát nézzük, a rossz kategória aránya 46 százalék. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei érték ezt is meghaladja, 2,1 százalékponttal.
De mit érezhet mindebből az, aki autóval vagy busszal utazik? Ehhez érdemes megnézni, mit takarnak a táblázat minősítései. Az Állami Számvevőszék egyik 2026-os jelentésének értelmező szótára az útügyi műszaki előírásokra hivatkozva ismerteti a kategóriákat. Ebben a rendszerben az egyes a legjobb, az ötös a legrosszabb osztályzat.
A jó minősítés ép, egyenletes, javítást nem igénylő burkolatot jelöl. A megfelelő már használt, de karbantartott felületet takar, amelynek kisebb hibái az utazási kényelmet nem zavarják. A tűrhető viszont korántsem hibátlan: elszórtan repedések, foltozások, helyenként kátyúk jelenhetnek meg rajta, az alakváltozások pedig már kellemetlenebbé tehetik az utazást. Ami tehát a minősítési skálán középen áll, az a járműben ülve már érezhető kényelmetlenség lehet.
A nem megfelelő kategóriában nagyobb területekre terjednek ki a hibák, több helyen kátyúk alakulhatnak ki, a deformációk pedig lassítják az egyenletes haladást. A rossz minősítés erősen leromlott, túlnyomórészt hibás, repedezett, deformálódott vagy kátyús felületet jelent, amelynek elváltozásai az egyenletes haladást is akadályozzák.
Az osztályzatból azonban nem következik, hogy minden rossznak minősített kilométer ugyanolyan kellemetlen az utazónak. Az Útügyi Lapok szakmai tanulmánya rámutat: a kiterjedt repedezettség rossz burkolatállapot-minősítést eredményezhet akkor is, ha az adott szakasz utazáskényelmi vagy teherbírási szempontból megfelelő. A burkolat állapota, az út teherbírása és az, mennyire ráz rajta a jármű, külön vizsgált jellemző.
Öt év alatt javult
A korábbi kimutatásokhoz képest nem egyirányú a változás Szabolcs-Szatmár-Beregben. A rossz kategória részaránya a 2020-as értékhez képest csökkent, a tíz évvel korábbit azonban még mindig meghaladja. Közben a jó burkolatú utak aránya mindkét korábbi időponthoz képest emelkedett.
A 2015. december 31-i állapotot rögzítő kimutatásban a megyei hálózat 16 százaléka volt jó, 5,4 százaléka megfelelő, 22,2 százaléka tűrhető, 8,4 százaléka nem megfelelő és 47,1 százaléka rossz burkolatállapotú. Az adathiányos rész 0,8 százalékot tett ki.
Öt évvel később, a 2020. év végi adatokban a jó minősítésű utak aránya már 29,6 százalék volt, a rosszaké viszont 54 százalékra nőtt. A megfelelő kategóriába 3,8, a tűrhetőbe 8,1, a nem megfelelőbe 3,9 százalék tartozott; 0,7 százaléknál nem állt rendelkezésre adat.
A legfrissebb, 2025-ös kimutatás 48,1 százalékos rossz aránya az öt évvel korábbinál 5,9 százalékponttal alacsonyabb, a tíz évvel korábbinál viszont 1 százalékponttal magasabb. Közben a jó burkolatú utak részaránya a 2015-ös 16 százalékról 35,4 százalékra, több mint kétszeresére nőtt.
Ezekből a különbségekből azonban nem olvasható ki közvetlenül, mennyi utat újítottak fel. A nyilvántartott hálózat is változott: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatsor 2015-ben 2 ezer 126,5, 2020-ban 2 ezer 263,8, 2025-ben 2 ezer 111,3 kilométerre vonatkozott.
Az úthasználóknak végül az számít, milyen burkolaton jutnak el a céljukhoz. A legfrissebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kimutatásban a jó minősítésű hálózat 746,6 kilométer, a rossz 1016,1 kilométer: a legkedvezőbb kategóriára jutó minden egyes kilométer mellett mintegy 1,36 kilométernyi szerepel a legrosszabban.
