Húszéves a nemzeti gyalázat
Magyarországon éppen húsz évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást.
A népszavazást a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezésére tartották, és viszonylag rövid, ám annál intenzívebb kampány előzte meg. A parlamentben a jobboldal (Fidesz, MDF) támogatta a kezdeményezést, a civil szférában pedig az egyházak és több társadalmi szervezet képviselője állt ki az "igen" mellett. A kormánypártok (MSZP, SZDSZ) azonban a kettős állampolgárság elleni voksolásra buzdították a szavazókat.
A baloldal fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, anyagi és médiafölényükkel pedig jól építettek az emberi irigységre.
A választásra jogosultak mindössze 37,58%-a járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43%-a) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a 2008-as EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.
A kedvezményezett honosításról szóló törvényt hat év múlva, a 2010-es kormányváltás után fogadta el a magyar Országgyűlés, és azóta mintegy 1,1 millióan vették fel jelképesen a magyar állampolgárságot.