Örömben, bánatban: összetartozunk!

– A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője közleményében június 4-én. Simicskó István felidézte:

1920. június 4-én, a versailles-i Kis-Trianon kastélyban került sor az első világháborút lezáró békeszerződés aláírására a szuverenitását mintegy négy évszázados idegen uralom alól éppen csak visszaszerző Magyarország, és az antant hatalmak között.

Az utókor joggal tartja békediktátumnak, hiszen hazánknak igazából nem volt beleszólása a feltételek alakításába – mutatott rá.

Hozzátette: a nemzet talán legnagyobb tragédiáját leginkább a nagyhatalmak szűklátókörűsége és a szomszédos országok mohósága idézte elő, de nem hagyható ki a sorból az ország védelmét a kritikus helyzetben feladó, vezetésre tökéletesen alkalmatlan Károlyi Mihály, illetve a Tanácsköztársaság ámokfutása sem.

A trianoni békediktátum aláírásának napja több mint száz éve a magyar történelem egyik legszomorúbb dátuma.

Igazságtalansága még fájdalmasabbá teszi a tényt, hogy a nagyhatalmak tudatosan feldarabolták, meggyengítették az országot – közölte.

– A nemzetromboló Gyurcsány-Bajnai korszakot követően, 13 évvel ezelőtt, a nemzeti-keresztény többség által törvényben rögzített nemzeti összetartozás napja azonban mégsem a tragédiára, hanem a Kárpát-medencében élő magyarság élni akarására és együvé tartozására irányítja a figyelmet – fogalmazott.

Él Európa közepén egy sok küzdelmet átélt nép, amely újra és újra bebizonyítja a világnak, hogy a keresztény hitre épülő nemzetünk képes felülemelkedni a nehézségeken, képes megvédeni az értékeit és kitartóan tud küzdeni érdekeiért – hangsúlyozta. – A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat – írta a frakcióvezető.

Simicskó István szerint az elmúlt években szimbolikusan és a honosítási törvénynek köszönhetően valóságosan is újra egyesült a nemzet. A határon kívül rekedtek és leszármazottaik hivatalos formában is kapcsolódhatnak az anyaországhoz, megtapasztalhatják a magyarsághoz tartozás élményét. Hangsúlyozta: több mint 1,2 millió új honfitársunkkal hiszünk abban, hogy azok az értékek, amelyek meghatározói, alapjai gondolkodásunknak, kultúránknak, ma is érvényesek és gazdagítják, erősítik az európai népek közösségét.