Ősi szertartás Vásárosnaménynál
A II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd lábánál január 5-én a Vásárosnaményi Görögkatolikus Egyházközség helyi parókusa, Erdei Tamás – szent liturgia után – megszentelte a folyó vizét.
Vízkereszt napja a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, a farsang kezdete. A nyugati kereszténységben ekkor ünneplik a napkeleti bölcsek („háromkirályok”) látogatását a kis Jézusnál. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” hoz nekik. A keleti keresztény egyházakban a vízkereszt Jézus megkeresztelésének, Krisztussá válásának ünnepe.
A magyarság körében régen általános szokás volt, hogy a papok a házakat meghintették szenteltvízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.
