Szabolcsban csak foltokban enyhült az aszály

A meteorológiai ősz első órái hoztak némi csapadékot Szabolcs-Szatmár-Beregbe is, de a hetek óta szomjazó megye jelentős része ezúttal sem kapott aszályt érdemben enyhítő esőt. A szeptember 1-re virradó éjszaka nyugatról kelet felé haladó csapadékrendszer a megye déli és keleti részét érintette, míg nyugaton és északon alig vagy egyáltalán nem esett. A rendelkezésre álló információk alapján az érintett területeken jellemzően 2–7 milliméter közötti csapadék hullott. A települési mérőállomások részletes, ellenőrzött csapadékadatai azonban a cikk készítésekor még nem voltak nyilvánosan elérhetők, ilyen friss adatsort lapunk sem talált.

Tetemes csapadékhiány

A HungaroMet napkori állomása ugyanakkor igazolja, hogy hajnalban már elérte a térséget az eső: 5 órakor 1 milliméter csapadékot regisztráltak. Az éjszakai csapadékzóna mozgása jól mutatta a nyár egyik legnagyobb problémáját is: még akkor sem jutott mindenhova eső, amikor végre kialakult egy, az országon délnyugatról északkelet felé végighaladó csapadékrendszer.

Pedig Szabolcs-Szatmár-Beregben különösen nagy szükség lett volna egy kiadós, több órán át tartó áztató esőre. A HungaroMet augusztus 31-i agrometeorológiai elemzése szerint a keleti országrész jelentős részén az előző harminc nap alatt 5 milliméternél is kevesebb csapadék hullott. 

A teljes meteorológiai nyár mérlege sem sokkal kedvezőbb: a Tiszántúlon nagy területen három hónap alatt sem esett 50 milliméter. Az ország túlnyomó részén a sokéves átlaghoz képest 110-160 milliméter közötti csapadékhiány halmozódott fel.

Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor jelentős területi különbségek alakultak ki. Északkelet-Magyarországon helyenként több eső jutott, mint a Tiszántúl középső és déli részén, de ez sem változtat azon, hogy a nyár egészét tekintve a csapadék jóval elmaradt a szükségestől. Nyíregyháza térségében például a nyári hónapokban mintegy 70 milliméter körül alakult a csapadékösszeg, ami önmagában is jól érzékelteti a vízhiány nagyságát.

A talaj mélyebb rétegei is kiszáradtak

Augusztus végére már nem egyszerűen a felszín kiszáradásáról volt szó. A HungaroMet szerint az ország több mint 90 százalékát nagyfokú vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály érintette. A talaj felső rétegeiben kritikusan kevés volt a nedvesség, a hosszú ideje tartó csapadékhiány pedig egyre mélyebben éreztette hatását.

A 2026-os nyár emiatt óhatatlanul felidézi a történelmi 2022-es aszályt. A két év térbeli és időbeli lefolyása nem volt azonos, ezért nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az idei mindenütt súlyosabb lett volna. Az azonban már július közepére látható volt, hogy számos térségben a növényzet állapota rosszabb képet mutatott, mint 2022 azonos időpontjában.

Az idei szárazságot tartós nagytérségű légköri helyzetek segítették elő. Hosszabb időszakokon át a csapadékot hozó frontok elkerülték térségünket vagy meggyengülve érkeztek fölénk. Amikor záporok, zivatarok alakultak ki, azok csapadéka rendkívül egyenetlenül oszlott el. Ennek szinte tankönyvi példája volt a szeptember 1-jei hajnal is: miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg déli és keleti részén esett, a megye más térségei lényegében kimaradtak belőle.

A magas hőmérséklet tovább fokozta a vízhiányt. Meleg időben nő a légkör párologtató hatása, a talaj és a növényzet gyorsabban veszít vizet. A kiszáradó talaj ráadásul egyre kevésbé képes párolgással hűteni a felszínt, ezzel tovább erősítheti a hőséget és a szárazságot.

Az ősz sem ígér biztos fordulatot

A szeptember első óráiban érkezett néhány milliméter ezért legfeljebb átmeneti segítséget jelent. A HungaroMet már a front érkezése előtt arra figyelmeztetett, hogy bár többfelé lehetnek záporok és zivatarok, országos, áztató csapadék, amely érdemben mérsékelné az aszályt, a következő 8-10 napban sem valószínű.

A hosszabb távú kilátások sem adnak biztos választ arra, mikor töltődhetnek vissza a talaj vízkészletei. A Copernicus legfrissebb szezonális előrejelzése Európa nagy részén az átlagosnál melegebb ősz valószínűségét növeli. A csapadékra vonatkozó jelzés ennél jóval bizonytalanabb: Dél- és Nyugat-Európában látszik nagyobb esély az átlagosnál csapadékosabb őszre, Kelet-Közép-Európára azonban nincs hasonlóan erős jelzés. 

Szabolcs-Szatmár-Beregnek ezért nem néhány újabb záporra, hanem több alkalommal érkező, tartós és egyenletes esőre lenne szüksége. A nyáron felhalmozódott vízhiányt ugyanis néhány milliméter csapadék még ott sem tudja pótolni, ahol szeptember első hajnalán végre esett.

Kovács Zsolt