Tele a kert kártevőkkel? A madarak, sünök, békák majd megoldják!

– Az egyre nagyobb számban előforduló idegenhonos fajok miatt évről évre újabb és újabb kihívások előtt vannak a konyhakertészkedők. Így sajnos elmondható, hogy a veteményesekre, gyümölcsösökre, és szántóföldi kultúrákra egyre több idegenhonos faj fog érkezni – válaszolta a Cívishír kérdésére Tóth Máté természetvédelmi mérnök, a debreceni Biodiverzitás-kutató Központ szakembere.

Mielőtt azonban rátért a kertünk növényeire veszélyt jelentő élőlényekre, azok ellen természetes úton történő védekezésre, leszögezte: nem szereti és nem szokta a kártevő szót használni. Egyes fajok élettevékenysége előnyösebb az ember számára, másoké pedig kedvezőtlen, de a természetben minden fajnak megvan a maga szerepe és nélkülözhetetlensége.

Ezek mellett megvan (meg kellene lennie) a természetes helyének, elterjedési területének is. Az idegenhonos fajokat invazív fajoknak nevezzük, ezek valóban nemkívánatosak, hiszen nem a természetes flóra és fauna részei, az őshonos fajoknak és az embernek is gondot okozhatnak. A szakember példaként hozta a parlagfüvet, a tigrisszúnyogot és a törpeharcsát.

Hangsúlyozta, hogy bár a klímaváltozással járó egyre melegebb nyarak kedveznek az általában trópusi fajok terjedésének, hazánkban azonban a legnagyobb gondot a globalizáció jelenti. Az invazív fajok többsége hajókon, repülőkön érkezik, esetleg turistákkal, de gyakrabban ipari cikkekkel, terményekkel. A jövőben a melegedés hatására is várhatóak új fajok, de hogy melyek lesznek ezek, azt egyelőre még nehéz megjósolni. A jelenlegi problémás idegenhonos fajok a spanyol meztelencsiga, az amerikai kukoricabogár, a vándorpoloska, a márványpoloska, a harlekin katica, a fekete levéltetű és különböző darázsfajok. Többségük Ázsiából és Észak-Amerikából érkezett, kisebb részük Afrikából. Az invazív fajok megjelenésével az őshonos, gyakran gyengébb fajok eltűnése vagy számuk csökkenése várható. Jó példa erre a kertek hasznos segítője, a hétpettyes katicabogár, amelyet az agresszívabb harlekin már kiszorított. Kifejezetten gyümölcsösökben károsító fajok a levélbarkók, a kaliforniai pajzstetű, a vértetű, a takácsatka, a poloskaszagú körtedarázs és a dióburok fúrólégy.

Elég egy farakás, egy bokorsziget

– A védekezésre nem vegyszereket javaslok, hiszen ezek veszélyeztethetik az őshonos fajokat és a mi egészségünket is. A legjobb, ha kertünket a természetet utánozva rendezzük be, utánanézünk, milyen növényfajpárosok riasztják egymás kártevőit, és segítjük a természetes ragadozókat – kezdte a védekezés legfinomabb, az egészségünket nem veszélyeztető módját Tóth Máté. – Az imádkozó sáskák, a pókok, a darazsak, a gyíkok, a békák, a sünök, a denevérek és énekesmadarak rengeteg rovart megesznek, nagy szükség van rájuk a kertekben. Segítsük őket búvóhelyek és víz kihelyezésével a nyári melegben. Továbbá hasznos, ha nem rendelünk távoli tájakról érkező árut (akár élelmiszer, akár dísznövény, stb.) hiszen ezeken potenciálisan utazhatnak idegenhonos fajok. A kertben megjelenő kártevők természetes ellenségeit sokféleképpen lehet segíteni, megtelepíteni. A talajon élő gyíkok, sünök és ragadozó rovarok szívesen veszik egy, a kert sarkában kialakított farakást, lombkupacot vagy bokorcsoportot. Ez számukra búvó-, telelő-, szaporodóhely is lehet. A bokrok között több madárfaj is fészkelhet, amelyek szintén segítik a kerttulajdonost. A legjobb, ha őshonos cserjéket ültetünk, bodza, galagonya, mogyoró és sok más növény díszeleghet a kertünkben. Énekesmadaraink a legjobb rovarirtók, egyetlen cinegepár a fészkelése során több mint tízezer hernyót pusztít el. A cinegéket, rozsdafarkúakat megtelepíthetjük mesterséges fészekodúkkal. Cinegék esetében ez 32 milliméteres röpnyílású, 20 centiméter magas, 15x15 centiméter széles deszkaodút jelent, rozsdafarkúnál a méretek megegyeznek, de ott a röpnyílás nem kör alakú, hanem szögletes, és sokkal nagyobb. Ezek a madarak különösen gyümölcsösökben lehetnek nagyon hasznosak. A vérszívó rovarok ellen a denevérek jelentenek jó védekezést, hazánkban minden denevérfaj rovarokkal táplálkozik, egyetlen éjszaka alatt több ezer rovart pusztíthatnak el. A denevéreket odúk kihelyezésével segíthetjük, de itt a bejárat a madárodúval ellentétben alul van, az odúba pedig érdemes valamilyen rácsot tenni, amin a fejjel lefelé lógó állatok megkapaszkodhatnak. A pókok szintén hasznos rovarirtók, hálójuk rengeteg ízeltlábút fog, ránk pedig minden hazai faj veszélytelen – sorolta a szakember, aki kitért arra is, hogyha mégsem más állatokra bíznánk a kártevőirtást, úgy a veteményeskertekben és gyümölcsösökben használhatunk természetes csalánlé permetet. Ennek elkészítéséről rengeteg receptet találunk az interneten, olcsóbb és fenntarthatóbb, mint a vegyi anyagok, hiszen a környezetünkben élő más állatokra nincs negatív hatása.

CH