Tízből négyen nem ellenőrzik a hírek valóságtartalmát

Egyre magabiztosabban mozognak a digitális térben a magyar internetezők, ugyanakkor hiányosságok mutatkoznak a források kritikus értékelésében, a tartalmak ellenőrzésében és a médiarendszer működésének megértésében – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aktuális kutatása.

A tanulmány önbevallásos alapon mérte fel a hazai felnőttek médiafogyasztási tudatosságát, arra is rámutatva, hogy a fiatalabbak nagyobb önbizalommal használják a közösségi médiát, de éppen ezért kitettebbek lehetnek az online veszélyeknek.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte június 30-án az MTI-vel, hogy a kutatás résztvevőinek több mint 70 százaléka – saját állítása szerint – kifejezetten magabiztosan kezeli a közösségi média oldalait, ismeri és alkalmazza a fiókbeállításokat, és annak is tudatában van, hogy ki láthatja a tartalmait. A tanulmány szerint minél fiatalabb valaki, annál jártasabban használja a közösségi médiát, ugyanakkor az is kiderült, hogy az idősebbek majdnem ugyanolyan rendszeresen lájkolnak, posztolnak vagy írnak kommenteket, mint a fiatalok.

A válaszadók mintegy 40 százaléka arról is nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szokta ellenőrizni a közösségi médiában olvasott hírek valóságtartalmát.

A kutatás rámutat, hogy a véleménybuborék-jelenségen túl ez a felhasználók álhírekkel és manipulált tartalmakkal szembeni kitettségét is erősíti. Szintén információs burokban ragadt felhasználók tömegeiről tanúskodik, hogy a megkérdezettek fele nem szokott találkozni a sajátjától eltérő véleményekkel a közösségi médiában – tették hozzá.

Mint írták, a mesterséges intelligencia (MI) használata dinamikusan terjed: a 18–29 évesek közel 60 százaléka, a diplomások közel fele használ már MI-alapú programokat; a válaszadók több mint 70 százaléka ellenőrizni is szokta a mesterséges intelligencia által közölt információk valódiságát, és többségük hitelesnek is véli azokat.

A kutatás szerint sokan nem ismerik az egyes médiatípusok – így például a közszolgálati vagy kereskedelmi csatornák – finanszírozási hátterét sem. Egyebek mellett a megkérdezettek egyharmada a kereskedelmi csatornák bevételei között meg sem említette a reklámbevételeket, mintegy felük pedig nem tudott arról, hogy a közszolgálati médiumok nagyrészt állami finanszírozásúak.

A tanulmány kiemelte: a tudatos médiafogyasztáshoz elengedhetetlen megérteni, hogy a médiumok gazdasági háttere hogyan befolyásolhatja azok tartalmait és tartalomszerkesztési elveit.

Az adatvédelem terén már jobb a helyzet: tízből nyolc válaszadó tudatában van annak, hogy a közösségi platformok adatokat gyűjtenek róla, de az idősebb korosztályokban még mindig jelentős a lemaradás ezen a téren – közölték. Bár a fiatalabb generációk jellemzően magabiztos internethasználónak tartják magukat, ez nem mindig jár együtt a kritikus információfeldolgozás képességével, hiszen a fiatalabbak kevésbé járnak utána egy-egy cikk valóságtartalmának, de általában a véleményükkel egyező információkat sem ellenőrzik le. Ezzel szemben a keresők és az MI-asszisztensek használata során rendszeresen kontrollálják a kapott eredményeket – olvasható a tanulmányban.

A felhasználók önértékelése és tényleges tudatossága közötti eltérés arra mutat rá, hogy fontos lenne a felhasználókat kritikus gondolkodásra és a személyes adataikkal kapcsolatos óvatosságra ösztönözni, különösen egy olyan korszakban, ahol az adatok védelme helyett egyre inkább azok megosztása kerülhet előtérbe.