Várható élettartam: utolsók között Észak-Magyarország
Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat március 14-én közreadott jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek.
A jelentésből kiderült, hogy 2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év). Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.
Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel.
Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.
Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző éves 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent. Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.
