Édesapja Budapesten élte túl a vészkorszakot.
Az Izraelben pénteken hivatalba lépő kormányfő az első magyar származású miniszterelnöke Izraelnek. Jaír Lapid édesapjához hasonlóan újságíróból lett politikus, most pedig a koalíciós megállapodásban leírtak alapján két évre lenne kormányfő, de biztosan csak a novemberi előrehozott választásokig vezeti ügyvezetőként az országot - írja az Euronews.
Jaír Lapid 1963-ban született Tel-Avivban. Édesanyja író volt, míg édesapja, Tomi Lapid (Lampel Tamás) aki túlélte a holokausztot, szintén újságíró volt, aki később politikai pályára lépett, és a szekularizmus szókimondó támogatójaként volt ismert. Szerbiai születésű magyar zsidó volt, akinek édesapja a holokauszt áldozata lett, Tomi Lapid pedig Budapesten élte túl a vészkorszakot, édesanyjával pedig Raoul Wallenberg segítségével jutottak ki az országból.
Jaír Lapid könyvet írt édesapja történetéről, amely Síron túli emlékeim címmel jelent meg Magyarországon 2012-ben. Az azóta politikusként tevékenykedő Lapidnak emiatt mély és érzékeny kapcsolata van Magyarországgal.Jaír Lapid politikai karrierje a 2011-es társadalmi-gazdasági tiltakozások hatására indult. Azzal az ígérettel alapította meg a Yesh Atid (Van jövő) pártját, hogy hétköznapi problémákkal kapcsolatos, középosztálybeli kérdésekkel fog foglalkozni. Csatlakozott a Benjamin Netanjahu pártja által vezetett koalícióhoz. Lapid 2014 végéig pénzügyminiszter volt, amikor Netanjahu és közte olyan feszültség alakult ki, ami végül menesztéséhez vezetett. Ezután ellenzéki vezetőként lépett porondra, és gyakran került összetűzésbe a miniszterelnökkel.
Az Izrael és a palesztinok között régóta húzódó konfliktus kulcskérdését illetően várhatóan mérsékeltebb álláspontot képvisel majd, mint közelmúltbeli elődei. Ugyanakkor néhány alapvető kérdésben nagyon határozott álláspontja van, például korábban egy interjúban világossá tette, hogy Jeruzsálemnek Izrael osztatlan fővárosának kell maradnia, mondván, hogy a palesztinok igényei a remélt jövőbeli államuk fővárosára "teljesen hamisak", és "nincsenek történelmi gyökereik".
A Knesszet azonban csütörtökön azért oszlott fel, mert az egy évvel ezelőtt megalakult, színes - nyolc pártból, köztük baloldali, centrista és jobboldali pártokból és egy arab pártból álló - koalíció tavasszal elvesztette többségét a parlamentben.