Hirdetés

Hirdetés

Ítélet előtt a volt rakamazi polgármester Debrecenben

szabolcsihir.hu

2019.02.24. 15:51

Ítélet előtt a volt rakamazi polgármester Debrecenben
Debreceni pedagógusok a „teknősháznál”

A bedöntött turisztikai beruházással összefüggésben emeltek vádat.

Hirdetés

Hirdetés

Négy vádlott, köztük a volt rakamazi polgármester ellen hirdethet elsőfokú ítéletet február 26-án a Debreceni Járásbíróság egy uniós turisztikai projekttel összefüggő bűncselekmények miatt.

A vádlottak egy 660 milliós állami támogatás megtartása érdekében valótlan elszámolást nyújtottak be, mondja az ügyészség, amely a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat.

A szóban forgó beruházás a Rakamazi Nagy-Morotva Vízi Tanösvény, amellyel a volt fideszes polgármester, Farkas Ernő és köre a Tisza élővilágát célozta bemutatni nemcsak kiállítóterek, hanem kishajós kirándulások formájában is. Ezekből az elképzelésekből azonban a pénz elköltésén és egy teknős formájú látogatóközpont megvalósításán túl nem lett semmi.

2016 őszén Lázár János kancelláriaminiszterként erről a beruházásról mondta azt, hogy „nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az EU-s forrásokkal”. Más kérdés. hogy a fiaskó miatt a korábbi polgármestert nem választották újra a szabolcsi kisvárosban.

A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint az akkori polgármester 2011 februárjában kötött vállalkozói szerződést a negyedrendű vádlottal a kivitelezésre. Utóbbi alvállalkozót vont be a munkába, ő az, aki harmadrendű vádlottként szerepel a büntetőeljárásban. A másodrendű vádlott a projekt műszaki ellenőre volt.

A vád értelmében a fővállalkozó a végszámlát 2012 novemberében nyújtotta be, jegyzőkönyvben közölve, a munka a szerződés szerinti tartalommal elkészült. A polgármester úgy írta alá mind a jegyzőkönyvet, mind a hasonló tartalmú, az alvállalkozó által benyújtott, 100 százalékos teljesítésről szóló igazolást, hogy az építkezés csak 92 százalékos készültségben volt. Majdnem 22 millió forint értékű munka nem készült el.

A vádlottak azért nyújtottak be valótlan tartalmú dokumentumokat az állami támogatást folyósító szervhez – állítja az ügyészség –, hogy elkerüljék a támogatás visszafizetését, illetve a kivitelező cég mentesüljön a kötbérfizetési kötelezettség alól.

A rakamazi beruházást a személyi összetételében is nagyban kicserélődött rakamazi önkormányzat végül nagy nehézségek közepette beindította 2017-ben. A „teknősházban”, ahogy a látogatközpontot nevezik, állandó kiállítás nyílt „Őseink emlékei” címmel, kézműves és harci bemutatókat tartanak elsősorban.

Aki a Tisza vízi élővilágára kíváncsi, csalódni fog…

bíróságRakamazDebrecenítéletberuházás

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés