Tíz százalék feletti bővülést mutat a kiskereskedelem

Márciusban folytatódott a járványhelyzet okozta visszaesés után tavaly tavasz óta jellemző erős növekedési trend a kiskereskedelemben. A júliusig meghosszabbított árstopok hatása elsősorban a benzinkutak megugrott forgalmán érezhető – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 4-i jelentéséhez fűzött kommentárjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A KSH friss gyorsjelentésének adataiból kitűnik, hogy a tartós fogyasztási cikkek közel 30 százalékos növekedést mutató értékesítése húzta a leginkább a szektor teljesítményét. Az összesen 16,2 százalékos bővüléshez 9,1 százalékponttal járult hozzá a nem-élelmiszer kiskereskedelem. Az eladások volumene a textil-, ruházati és cipőboltokban négyszeresére, a használtcikk-üzletekben háromszorosára emelkedett 2021 márciusához képest – idézte fel a minisztérium.

A tárca közleménye szerint a háztartások többletbevételei érezhetően élénkítik, míg az ukrajnai háború egyelőre nem fogja vissza a kiskereskedelmi forgalmat. A foglalkoztatottak száma tartósan a 4,7 milliós csúcs körül alakul, közel tíz éve töretlenül nőnek a reálkeresetek. A háztartások a nagyarányú béremelések, a fiatalok adómentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a családi adóvisszatérítés miatt is több pénzből gazdálkodhattak 2022 elején. Az első negyedévben 2021 azonos időszakához viszonyítva több mint tíz százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ha egyéb körülmények nem okoznak lendületvesztést, idén a vírusválság előtti esztendőkre jellemző, 5-6 százalékos ütemben erősödhet a fogyasztás

– emelte ki Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.