Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezt a tanyát jól megnéztük magunknak

| 2018. 07. 19. | 18:03:00
Petneházára megéri beugrani egy kanyarra.
Ezt a tanyát jól megnéztük magunknak
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A legjobban azok a kirándulások sikerülnek, amikor úgy indulunk el otthonról, hogy majd ott állunk meg, ahol éppen kedvünk tartja. Bedobunk a kosárba pár szendvicset, üdítőt és vizet, aztán indulás. Legyen a 41-es! A Fenyves után kanyarodjunk el Baktalórántháza felé, majd vegyük célba Petneházát.

Híres szülötte a budavári hős

Híres település, Petneházy Dávid szülőfaluja. Ő volt az, aki a legenda szerint a Budai Vár legmagasabb tornyáig tört előre, és a török lobogó helyére kitűzte a magyar zászlót. Megírta hőstettét Jókai a Buda visszavívásában, és megörökítette alakját Benczúr Gyula a Budavár visszafoglalása című festményén, nagyjából középtájt láthatjuk a huszár alezredest. Nevét viseli itt az általános iskola.

Logó

 De lassítsunk, mert ott egy tábla, azt mutatja, jobbra a Szigeti Tanya. Tetszik a logó, állatok vannak rajta. Egyértelmű, hogy Nyírmada felé vezető úton megyünk tovább. Alig 3 kilométer múlva újra feltűnik a logó, megérkeztünk. Elképesztően hatalmas területre csöppentünk. A Szigeti Tanya egy 50 hektáros park. A bejárattól nem messze kaktuszok százai. Távolabb egy mesterséges tó, csinos kis fahíd vezet át rajta. Tűzvédelmi szempontból előírás a megléte, de halnak is kell lennie benne, mert egy türelmes horgász ül a partján.

Mintha egy arborétumban sétálnánk. Hibátlan gyep, hatalmas tér – pont olyan, ahová gyerekeknek, gyerekekkel érdemes jönni, mert itt nem kell félni attól, hogy szaladgálás közben autó keresztezi az útját.

Tematikusan elrendezve külön sorokban paprika, paradicsom és a többi konyhakerti növény. Hol egy grillezésre kialakított hely esik útba, hol egy fedett terasz, amely alatt asztalok és székek a vendégeknek. Gyakran rendeznek itt erdei iskolát. Sátrak, jurták – ezekben alszanak a gyerekek.

Laknak itt állatok

Egy kiemelkedő helyen pedig egy mini állatkert, őshonos háziállatokkal. Szarvasmarhák, kecskék. Lovak – van póni is -, és lehet lovagolni. Mindegyiknek van külön neve. Rettenetesen kíváncsiak, mindegyik odajön a kerítéshez, hagyja magát megsimogatni.

Távolabb, szinte az erdő mélyén két faház. Itt szoktak megszállni, akik csapatépítő tréningre jönnek ide.

Olyan hatalmas a terület, hogy senki nem zavar senkit, sőt, még arra is jó esély van, hogy össze ott táborozó össze sem találkoznak a tréningre érkezőkkel.

A cél, hogy visszavezessék az embereket, különösen a gyerekeket a természetbe. Hogy tudjanak eltölteni naponta néhány órát az okostelefonjuk nélkül, a virtuális világ helyett legyenek valóságos tapasztalataik. Örüljenek egy újabb érett paradicsomnak, fedezzék fel azokat a szabadtéri foglalatosságokat, amelyek napjainkra feledésbe merültek, ha pedig leállnak focizni, nem tudnak akkorát rúgni, hogy kimenjen az útra.

Az egészben pedig az a legérdekesebb, hogy ezért a csodáért még a megyehatárt jelző táblát sem kellett elhagyni.

Cservenyák Katalin

 

 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés