Hazajöttek, de még mennyien Panyolára

„Mintha hazajönnél” - ezúttal is ez volt a csütörtöktől vasárnapig tartó Panyolafeszt jelmondata. És jöttek is. Sokan haza, sokan vendégségbe, és nagyon otthon érezték magukat. Napokkal előtte már a környező településeken sem lehetett szállást találni, annyian érkeztek augusztus első napjaiban a hosszú hétvégére Panyolára. Sorrendben a 13. volt ez a fesztivál, amit több falunap előzött meg.

A házigazdák mindent meg is tettek azért, hogy a hatalmas vendégsereg jól érezze magát. A programot nagyon színvonalasan és körültekintően állították össze, két színpadon ügyesen megszervezték a fellépéseket, hogy sehol ne legyen ütközés.

Étel, ital, minden volt, mi szem-, szájnak ingere, különösen a helyi specialitásoknak volt keletje: a tengeridarás (málékásás) töltött káposztának, a lapcsánkának, kenyérlángosnak. Sokszor és hosszan kígyóztak a sorok az árusok előtt a templom mögötti szabad területen, sokszor nem győzték kielégíteni az igényeket az árusok.

Igényes munkákból sem volt hiány: gyöngyfűzők, játékkészítők kínálták portékáikat már a bejáratnál, a panyolai asszonyok varrta kötények és táskák, különböző dísztárgyak pedig ajándéknak és szuvenírnek sem voltak utolsók.

A szilvát minden formájában meg lehetett kóstolni a településen: a gyümölcsöt, a messze földön híres pálinkát és a lekvárt - utóbbit süteményekben is.

A pálinkák versenyére pedig rekord mennyiségű nevezés érkezett, 80 főzetből kellett kiválasztaniuk a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend képviselőinek a legjobbakat. 

Presser és a Csík

A négynapos rendezvény házigazdája Muhari Zoltán polgármester (passa szerint: „polgi”) volt, aki a Panyolafeszt csúcspontja, a Csík Zenekar és Presser Gábor péntek esti fellépése előtt köszöntötte a tengernyi vendéget. Teljesen természetes volt a szájából a tegeződő formula, hiszen ide már tényleg mindenki hazajön - évente egyszer legalább.

Jövőre is úgy legyen!

Cs.K.