A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet
Csak az első két nap 1600-an írták alá azt az online petíciót, amely arra szólítja fel a magyar bírókat, hogy valamilyen formában fejezzék ki tiltakozásukat a hajléktalantörvény miatt, amely bűncselekménnyé nyilvánította a közterületek "életvitelszerű használatát".
„A hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet. A szegénység és a reménytelenség végső állapota, ahonnan számtalan embernek már nincs visszaút. A jogrendszer legfeljebb keretet adhat ahhoz, hogy ezeket az embereket a talpra állásban segítse, és ez nem korlátozódhat arra, hogy száz évvel ezelőtti elvek szerint egy kényszermosdatással és a zsúfolt szállókra zsuppolással “oldja meg” a dolgot”
– áll az online petícióban, amelyet egy Nyíregyházáról elszármazott, budapesti ügyvéd, Ésik Sándor indított el október 19-én. Kezdeményezéséhez október 23-án délutánra már több mint 2400-an csatlakoztak aláírásukkal.
[Beillesztett cikk: Minden hajléktalannak van hely Nyíregyházán]
Szociális ellátás helyett?
„Az államnak valóban feladata emberiességi, köztisztasági, közegészségügyi okokból segíteni bajba jutott honfitársainkon. Valóban vannak olyan helyzetek, amelyek megkövetelik a szép szónál határozottabb eszközök használatát” - olvasható a petícióban.
”Csakhogy sem a rendőrség, sem a büntető igazságszolgáltatás nem arra való, hogy helyettesítse a megfelelő szociális ellátórendszer, a bajba jutott embereket segítő állami és önkéntes szervezetek munkáját”
– figyelmeztet a petíció megfogalmazója, aki szerint
„A jogalkotó rossz szabályt alkotott.”
A többi között az Átlátszó és a 444.hu is foglalkozott a kezdeményezéssel. Előbbi szerint „könnyű lehet a témával kapcsolatos minden kérdést eleve lesöpörni, mondván: miért baj az, hogy az utcán dolgukat végző, ápolatlan, alkoholista életmódot folytató emberekkel szemben lép fel az állam?” Ez a végtelen leegyszerűsítés kizárja a kérdésről szóló ésszerű vitát, mert egyszerre hagy figyelmen kívül lényeges tényeket és erkölcsi szempontokat is - teszi hozzá a szerző.
Emlékeztetnek az első két elmarasztalt ember esetére. Gödöllőn egy korábban mérnökként dolgozó férfit vettek őrizetbe, miután nem volt hajlandó hajléktalanszállóra menni, mivel ott rendszeresek a konfliktusok és verekedések is előfordulnak. Ügyvédje szerint a férfit ismerik Gödöllőn, szoktak neki ételt vinni, egyáltalán nem problémás személy. A másik egy 61 éves nő, aki öt hónappal ezelőtt vált hajléktalanná, miután élettársa halála után egy évig még maradhatott a férfi nevén levő lakásban, tavaszig barátoknál, rokonoknál húzta meg magát. Gyermekkórházban dolgozott takarítóként és segédápolóként, jelenleg alkalmi munkákból él. Előállítása során kiskutyáját elvették és menhelyre szállították.
Az Átlátszó cikkében emlékeztet arra, hogy az Alaptörvény szerint „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve”. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény megfogalmazza: „az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező”. Egy interjúban Orbán Viktor így fogalmazott 2007-ben: „Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye.”
Az Alkotmánybíróság 2012-ben pedig már elbírálta azt a kérdést, hogy a hajléktalan állapot állami üldözése alkotmányos-e vagy sem, és a válasza kategorikus nem volt.
Aki megírta a petíciót
Megkerestük Ésik Sándor ügyvédet, mert kíváncsiak voltunk, számított-e arra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyien írják alá a petíciót. A Nyíregyházáról elszármazott ügyvéd azzal kezdte: nem számított rá.
A kérdésre, mit szól, hogy pár napon belül több mint 2400-an írják alá a petíciót, és ügyvédeken kívül nem ügyvédek, bírók és magánszemélyek is csatlakoztak, úgy reagált:
„Nekem azt a nagyon egyszerű üzenetet közvetíti, hogy a társadalmi szolidaritás szerencsére még mindig működik, vagyis nemcsak magunkért kell kiállni, hanem egymásért is, és az az igazán hatékony.
A petíció megjelenése után meglepően kevés gyalázkodó üzenet jött” - tette hozzá.
– Többeknek el kellett magyaráznom, hogy ez a petíció nem azért született, hogy továbbra is büdösek legyenek az aluljárók - árulta még el az ügyvéd, hozzátéve: közegészségügyi, közbiztonsági okokból helye van a rendőri intézkedésnek, de ez nem ugyanaz, mint embereket azért bíróság elé állítani, mert hajléktalanok.
– Megértették?
– Sokan igen. Persze volt, aki lezárta azzal, hogy Soros-ügynök vagyok.
– Mi a célja, mire számít?
– Arra számítok, hogy talán eljutunk oda, hogy az ügy az AB elé kerül. Hiszen korábban foglalkozott ezzel, 2012-ben erről már határozott az AB.
Cs.K.
