Mátészalka közterületein is árulták a hamis gyógyszereket

Több mint 150 millió forint értékű hamis gyógyszert foglaltak le Magyarországon a gyógyszerhamisítás elleni XI. Pangea nemzetközi akcióhét keretében – hangzott el a fellépésben részt vevő hatóságok október 24-i sajtótájékoztatóján.

Az Interpol szervezésében október 9. és 16. között a világ 116 országában rendezett akció alkalmával 500 tonna, összesen 4 milliárd forint értékű hamis tablettára bukkantak a hatóságok.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkacsoport-vezetője hangsúlyozta: az akcióhétnek a hamis gyógyszerek kiszűrésén túl az is célja, hogy az emberek figyelmét felhívják az ilyen készítmények használatának veszélyére.

Az akció keretében Magyarországon 180 ezer hamis tablettát és 400 tasaknyi egyéb hamis gyógyszert vagy gyógyhatásúnak mondott terméket találtak a hatóságok, köztük inzulint, illetve altató és fájdalomcsillapító tablettákat is.

Molnár Tamás, a Pénzügyminisztérium vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozottan figyeli az internetes kereskedelmet és a többi között a repterekre érkező szállítmányokat is a hamis gyógyszerek kiszűrése érdekében.

Csákó Ibolya rendőrségi tanácsos azt közölte, hogy az akcióhét nyomán 15 gyanúsított ellen indult eljárás egészségtermék hamisítása és nagy mennyiségű gyógyszer birtoklása miatt. Saját hatáskörükben 780 kilogrammnyi, elsősorban potencianövelő és fogyást segítő készítményt vontak ki a forgalomból.

Szabó István, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009 óta az Európai Unióban kötelező a gyógyszerdobozokat biztonsági jelöléssel ellátni.

Ez egy QR-kód, illetve az úgynevezett dézsmazár. Ez utóbbi azt jelezi, hogy a doboz bontatlan.

Fitter András gyógyszerész, egyetemi docens ismertetése szerint a kutatócsoportjuk által ezer ember bevonásával elvégzett felmérés szerint az emberek 4 százaléka vásárolt már nem ellenőrzött forrású gyógyszert, 18 százaléka pedig étrend-kiegészítőt, elsősorban az interneten.