Sokak élete elveszett, de megmaradt a nemzet - mondta Gulyás Gergely Nyíregyházán

Szabolcsihír

2021.06.04. 14:50

Sokak élete elveszett, de megmaradt a nemzet - mondta Gulyás Gergely Nyíregyházán
Makoldi Sándor bodrogkeresztúri szobrász alkotása a fa (Fotók:Szabolcsihír)

Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét.

Hirdetés

Hirdetés

"Valahol egy szörnyű vihar lehetett, s a viharban egy nemzet elveszett" - Wass Albert gondolataival kezdte avatóbeszédét június 4-én Nyíregyházán, a trianoni békediktátum 101. évfordulóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Nyíregyházán. Az eseményen avatták fel a város legújabb köztéri alkotását, mely a nemzeti összatartozást szimbolizálja.

Gulyás Gergely MTI/Fotó:Czeglédi Zsolt

Nagy Csaba tárogatóművész előadásával, majd Varga Miklós dalával vette kezdetét péntek délután a Hősök terén rendezett ünnepség, melynek szónoka Kovács Ferenc polgármester és Gulyás Gergely miniszter volt.

A műsorvezető Tarczy Gyula azzal kezdte, hogy a nemzeti összetartozást jelképező fával a tér teljessé vált, hiszen itt áll az I: világháborús emlékmű, két szabolcsi miniszterelnök, Lólyay Menyhért és Kállay Miklós mellszobra, Kölcsey Ferenc egészalakos szobra, valamint az 65-os zászlókő. Ezeken keresztül az ország történelmének egy jelentős időszakát tekinthetjük át.

Kovács Ferenc polgármester, aki két köztéri alkotás felállítását - egyik a mostani, másik a kommunizmus áldozatainak emlékműve - tekintette különösen szívügyének, beszédében úy fogalmazott: örömteli és megható ez a pillanat. Köszönetet mondott a miniszterelnöknek, a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért és Gulyás Gergelynek, aki a tervek mellé állt.

"Ebben a megyében mindannyian a saját bőrünkön éreztük a trianoni békediktátum borzalmas hatását" - fogalmazott. Itt rokoni, baráti kapcsolatok szakadtak meg. Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa megyét fájdalmasan érintette Trianon. Soha nem tekintették a Szabolcs-Szatmár-Beregben élők a határon túli magyarokat másnak, mint testvéreinknek" - fogalmazott. Elvesztettük az ország lakosságának harmadát, a terület és a nemzeti vagyon kétharmadát.

Az Országyűlés 2010. május 31-én iktatta törvénybe a nemzeti összetartozás napját, június 4-én tehát nem csak a trianoni gyásznapra emlékezünk.

Gulyás Gergely beszédében arra emlékeztetett: nemzedékeknek kellett megélniük, hogyan fosztják meg a határon túli magyarokat vagyonuktól, múltjuktól,. történelmüktől. El kellett hagyniuk házukat, templomaikat, utcájukat, a temetőt, ahol szeretteik nyugodtak.

Sokak élete elveszett, de megmaradt a nemzet - fogalmazott, hozzátéve, az elszakított magyarság mindennek ellenére megőrizte kultúráját.

Magyarország amúgy is viharvert történelmének lenehezebb évszázada volt a XX. - mondta a szónok. De jelezte: közben világnemzet lettünk, "s ha a nemzet egységét meg tudjuk őrizni, aranytartalékként tekinthetünk a határon túli magyarságra."

Diktatúrában, a nemzetiség elleni fellépésben is tudtunk magyarnak megmaradni - fogalmazott.

Az elmúlt tíz évet a legsikeresebbnek értékelte. A nemzeti ügyek kormányának is nevezett Orbán-kabinet 2010. június 4-ét nemzeti összetartozás napjává emelő döntését gyakorlati lépések is követték, ennek köszönhetően 1 millióan tettek állampolgársági esküt, ebből 20 ezret Nyíregyházán.

Gulyás Gergely azt mondta:

Világossá vált: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb. S hogy a határon túli térségben is érdemes magyarnak megmaradni. Kövér László házelnököt idézte: a történelmi Mayarországot eredeti értelmében már nem támaszthatjuk fel, de a lelkünkben él.

Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet, majd a résztvevők - köztük Gulyás Gergely, Kovács Ferenc, Szabó Tünde, a város országgyűlési képviselője, Seszták Oszkár a megyei közgyűlés elnöke és Román istván kormánymegbízott - koszorúkat helyeztek el a szobor lábánál.

Cs. K.

Galéria

NyíregyházaTrianonnemzeti összetartozás napja

Hirdetés

Szóljon hozzá!