Kórházi fertőzések: aggasztó számokat közöltek

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel foglalkozni kell, ez egy olyan komplex probléma, amelyben minden szereplőnek megvan a maga feladata – mondta Surján Orsolya országos tisztifőorvos egy december 5-i, budapesti háttérbeszélgetésen.

Az országos tisztifőorvos az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere (Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, NNSR) tavalyi számait ismertető rendezvényen hangsúlyozta: amióta van egészségügyi ellátás, van ezzel összefüggő fertőzés, de lehet és kell is tenni a nozokomiális fertőzések ellen.

Hozzátette: kockázati tényezőt jelent például a beteg kövérsége, vagy bármilyen invazív eszköz – például egy húgyúti katéter – behelyezése.

Kiemelte: az orvos, ápoló, egészségügyi szolgáltató, fenntartó és hatóság együttműködése kell ahhoz, hogy csökkenjen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma. Felhívta a figyelmet arra, a statisztikában szereplő számokat sok minden befolyásolja, így mások mellett az, hogy milyen kockázati betegcsoportot kezel a szolgálató, de az is, hogy az intézmény milyen intézkedéseket tesz a fertőzések megelőzésére, és mekkora figyelmet fordít arra, hogy minden esetet feltárjanak.

A jogszabályváltozás miatt pedig ma már azt is járványnak kell tekinteni és jelenteni kell, ha a beteg szervezetében kimutatható a multirezisztens kórokozó, de nem okoz panaszokat, ez az úgynevezett kolonizáció.

Surján Orsolya elmondta: a járványokat két csoportba sorolják, nem specifikus járványnak tekintik azokat, amelyeket olyan kórokozó okoz, ami a közösségben is könnyen terjed, például a légúti vagy enterális fertőzések. A 2024-es adatokban a légúti járványok száma jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt az enteriális fertőzések okozta járványok. A nem specifikus járványok kétharmada a magas betegforgalmú intézményekhez köthető. A specifikus járványok azok, amelyek tipikusan kórházi körülmények között alakulnak ki, mint a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések, a véráram-fertőzések valamint a clostridium difficile által okozott fertőzések. Ezek között lehet átfedés: az a beteg, akinek multirezisztens okozta véráram-fertőzése van, mindkét statisztikában szerepel.

A multirezisztens kórokozók által okozott járványok száma 6610-re nőtt 2024-ben a korábbi évekhez képest, a clostridium difficile okozta járvány 7058-ra nőtt, de a véráram-fertőzések okozta járványok száma enyhén csökkent, tavaly 4910 esetet jelentettek annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan a hemoklultúra-mintavételek száma 13 százalékkal emelkedett. A specializált, aktív ellátást nyújtó intézményekben magasabb a multirezisztens kórokozók okozta és a váráram-fertőzések előfordulása.

Az országos tisztifőorvos szólt arról is, az elvárás az, hogy egy ápolási napon átlagosan 20 milliliter alkoholos kézfertőtlenítő fogyjon, ebben tavalyelőtthöz képest 15 százalékos emelkedést tudtak elérni. A magasabb ellátást biztosító kórházakban már a 20 milliliter fölé tudtak menni, de ez nem jelenti azt, hogy ahol nem fogy ennyi alkoholos kézfertőtlenítő, ott nem történik meg a kézfertőtlenítés, mert például a clostridium difficile-nél a kézfertőtlenítő szappan használata az elvárás.

Elmondta azt is, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) elvárásai alapján a kormányhivatalok kéthetente ellenőrizték a kórházak infekciókontrollját és szakmai útmutatókat dolgoztak ki az Országos Kórházi Főigazgatósággal.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese azt emelte ki: a kórház veszélyes üzem, a fekvőbetegek kockázatnak vannak kitéve. Ezért preferálják a járóbeteg-ellátást és az egynapos ellátást, mert ezzel is csökkenthető a kórházi ellátás során a kockázat. Kiemelte: a legfontosabb az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, felderítése, korai felismerése és a terápiás lehetőségek megfelelő alkalmazása. Az OKFŐ tavaly valamennyi intézmény infekciókontroll-kézikönyvét áttekintette és egységes szerkezetben jóváhagyta és ezzel egységesültek a protokollok. Hozzátette: a korszerű infekciókontroll legfontosabb szereplői az epidemiológiai szakápolók, képzésüket is megújították és az első évfolyam december 1-jén 126 fővel elindult, így intézményenként egy-két szakember továbbképzésére van lehetőség.

Kopcsóné Németh Irén, a Honvédkórház kórházhigiénikusa kiemelte: a kórházi infekciókontroll legfontosabb feladata, hogy időben, minél előbb észlelje a problémát. Hozzátette: az intézményben nagy hangsúlyt helyeznek a négy, leggyakrabban előforduló nozokomiális (kórházi) fertőzések számának csökkentése mellett a sporadikusan előforduló esetekre is, ezeknél a második eset megelőzése a cél az óvórendszabályokkal. Jelezte: a Honvédkórházban a második eset nagyon ritkán alakul ki.