Óriásberuházás: újabb akkumulátorgyár épül Magyarországon

Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huayou Cobalt, amely Ácson (Komárom-Esztergom vármegye) építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. A tárcavezető közölte, hogy a lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott csúcstechnológiai cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz.

A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből tavaly összesen 159 darab volt a világon, és Magyarországon ez már a második hasonló volumenű bejelentés idén.
Nemzetközi verseny volt
– A Huayo Cobalt abszolút csúcstechnológiát hoz Magyarországra, hogy a progresszívek is értsék, high-tech" - mondta, üdvözölve, hogy a társaság képzési programokat is indít majd munkavállalói számára. – Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni – fogalmazott. Szijjártó Péter beszédében a jelenlegi nehézségeket is érintette, emlékeztetve, hogy az utóbbi három év alatt kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy ezen rendkívül bizonytalan helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel, töretlenül haladt előre, ez pedig az autóipar forradalma.
A miniszter emellett rámutatott, hogy elengedő elektromos akkumulátorgyár nélkül nem lehetséges a környezetvédelmi célok teljesítése sem, márpedig Magyarország ma már a világ negyedik legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik e téren. "Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy
az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben
– húzta alá, hozzátéve, hogy az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát hazánk mellett.
Keleti nyitás
– Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára – közölte. Illetve tudatta, hogy 2020 után idén is a kínai vállalatok hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, és a lendület láthatóan kitart. Végül arról számolt be, hogy a magyar-kínai kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött 13 milliárd euróval, és már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni, ráadásul a tavalyi beruházási rekord (6,5 milliárd euró) várhatóan megduplázódik 2023-ban.









































