Politikai és gazdasági maffiáról beszélt Magyar
Megszabadítjuk a magyarokat "a hazánkat kirabló, az állampolgárokkal szemben fellépő, őket fenyegető, életüket ellehetetlenítő politikai és gazdasági maffiától" – mondta Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés június 22-i ülésén, napirend előtt.
A kormányfő kijelentette: minden területen a leghatározottabban és legszigorúbban kell eljárnunk.
Felidézte: 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, egy vizsgálóbírót és egy ügyészt öltek meg, ők mindketten a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjai voltak. Az olasz állam 1992-ben végre felismerte, hogy a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, ezért új törvényeket és intézményeket hozott létre – közölte.
Hangsúlyozta: van egy jelentős különbség Olaszországhoz képest, ugyanis "mi nem fogjuk megengedni, hogy a magyar társadalomnak az olaszhoz hasonló megrázkódtatáson kelljen keresztülmennie, ahogy nem fogjuk megengedni azt sem, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa, meglopja Magyarországot".
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában kijelentette, élve az április 12-én kapott felhatalmazással ezen a napok megkezdik "Magyarország megszabadítását a maffiától".
Hozzátette, a "tisztítótűz-művelet" lezárja azt a korszakot, amikor Magyarországot túszul ejtették a szervezett politikai és gazdasági bűnözői csoportok.
Ez a művelet egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja Magyarország megszabadítása az állam működését átható korrupció és az országot fojtogató maffia szorításától, ennek egyik legfontosabb eleme a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal – ismertette. A kormányfő közölte, Magyarország megszabadítása "az orbáni maffiától", a csápok levágása rendkívül nehéz feladat lesz; csak a vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal létrehozása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozás a maffia elleni küzdelemnek.
A kormányfő közölte: a "tisztítótűz-művelet" részeként kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
"Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont" – fogalmazott. Magyar Péter bejelentette: szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a teljes magyar társadalmat, "megbeszélve és megtárgyalva közös ügyeinket". Hozzátette: a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni.
Az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés Sulyok Tamás helyére új köztársasági elnököt választ, akinek az egyik legfontosabb feladata a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállítása lesz – mondta.
A kormányfő kifejtette: a bírói önigazgatást és önrendelkezést az Országos Bírói Tanács szolgálja, a most benyújtandó javaslat odaadja nekik a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezzék a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, amiről az Országgyűlés kétharmados döntéssel határoz. Kitért rá: előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács nem él ezzel a visszavási kezdeményezés jogával, a bírók bizalma viszont megrendül a saját bírósági vezetőikben.
Magyarországon 2700 bíró van, azt javasoljuk, hogy bizonyos számú bíró kezdeményezhesse a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, és ha e javaslatot a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az Országgyűlés szintén kétharmados többséggel hívja vissza őket – közölte.
Azt is mondta: változnak a Kúria elnökének megválasztási szabályai is. Eddig a Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választotta meg, azonban azt javasoljuk, hogy a bírók maguk közül jelölhessék a Kúria és az OBH elnökét, és a bíráktól a három legtöbb szavazatot kapó jelölt közül kelljen a köztársasági elnöknek az Országgyűlés felé jelöltet állítani – magyarázta.
Kiemelte: így "valóban megvalósulhat a bírói önigazgatás és az eddigiektől eltérően nem pártpolitikai, teljesen alkalmatlan, ámde megbízható és zsarolható kinevezettek, bábok" lesznek e testületek élén.
