A Völner-Schadl-ügyben megszólalt az ügyészség

Az úgynevezett Völner-Schadl-ügyben a vádiratban nem szereplő, fel nem használt bizonyítékok, adatok is megvannak, semmilyen irat nem tűnt el – közölte Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője a nyomozásáról tartott március 28-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Fürcht Pál felidézte, többször megfogalmazták az ügyészséggel szemben azt a vádat, hogy tények lettek kihúzva a vádiratból. Ez azonban nincs így – szögezte le.

Rögzítette: a vádirat azokat a tényeket tartalmazza, amelyeket az ügyészség bizonyíthatónak ítélt; a tényállásokat, amivel vádolja a vádlottat, és a tényeket alátámasztó bizonyítékokat. Azon bizonyítékok is megvannak, amelyek nem támasztják alá a vádat, amit nem használnak fel; "minden adat útja nyomon követhető" – fűzte hozzá. Az ügyészség minden olyan cselekményt kivizsgál, ami bűncselekmény tényállására utal - jelentette ki, hozzátéve: amit a vizsgálat során nem tudnak kétséget kizáróan bizonyítani, az a vádiratban nem fog szerepelni, "de nincs olyan adat, ami önkényesen eltűnt a süllyesztőben".

A főügyész hangsúlyozta, hogy ezen az ügyön "sokszor az egész ügyészség szinte teljes állománya dolgozott". Nem egyetlen nyomozási ügyirat van, másolat van a többi ügyésznél, a bíróságnál, a közreműködő szerveknél is - mondta. "Mindenkit megnyugtathatok, hogy minden irat megvan" – jelentette ki.

Fürcht Pál beszámolt arról, hogy szerdán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tanúként hallgatta ki Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert. Az általa elmondottakról azonban a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva nem adott tájékoztatást. Elmondta azt is, hogy az eljárásról "sok ügy le lett különítve", amelyek újabb nyomozásokat indukáltak. Ezek most is folyamatban vannak, némelyik más nyomozó hatóságnál – tudatta.

Megjegyezte: a világ legtöbb ügyészsége büszke lenne rá, hogy idáig juttatta ezt az ügyet.

A főügyész hangsúlyozta, egyetlenegy gyanúsítottnak sem mondták meg, hogy miről beszéljen vagy miről ne beszéljen. "Mindenki előtt nyitva állt az út, hogy hozza tudomásunkra, ha még súlyosabb bűncselekményről tud" – fogalmazott. Beszélt arról is, hogy az eljárásokban a leplezett eszköz alkalmazását a nyomozási bírók rendelik el, a lehallgatást pedig mindig erre szakosodott szakemberek végzik, nem az ügyész. Az ügyészség nem hallgat le senkit, az ügyészséghez első körben a lehallgatás anyagáról készült jegyzet érkezik meg, ami közokiratnak minősül – jelezte.

Fürcht Pál kijelentette: az ügyészség független és mindig a törvények szerint jár el.

Emlékeztetett: terhükre rótták azt is, hogy "nem tudják, ki az a Tóni, Barbara és Ádám". "De igen, tudjuk, hogy ki" – fogalmazott, megjegyezve: a lehallgatási anyagban egy vállalkozó beszél az egyik vádlottal, de "az, hogy egy vállalkozó bizonyos üzleti terveket előad valakinek, nem bűncselekmény". "Vizsgáltuk, semmilyen üzletről nem találtunk nyomot" – húzta alá, majd ismét rögzítette: nem igaz az az állítás, hogy ne intézkedtek volna mindenben, ami bűncselekmény gyanúját keltette. Amit azonban nem tudnak bizonyítani, az nem szerepel a vádiratban. Annak kapcsán, hogy az ügy egyik vádlottjának hivatalos helyekre volt bejárása, a főügyész közölte: az illető akkoriban egy hivatásrendnek, a végrehajtói karnak volt az első számú vezetője, ezért önmagában az nem keltett gyanút, hogy hivatali minőségében fogadják őt.

A főügyész hangsúlyozta: folyamatban lévő ügyek bizonyítékait nem értékeli, nem kommentálja, de amint a nyomozás véget ér, mindenről tájékoztatni fogják a közvéleményt, "talán a szokásosnál is részletesebben".