Magyarország jelentős részén aszály van
Az ország jelentős részén aszály van – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán július 16-án közzétett bejegyzésre hivatkozva. Mint kiderült, az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az "aszályhajlamot". A tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott, és most is tart a csapadékszegény időjárás.
A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg.
Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget.
A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában is 150-200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. 1937-ben például 405,4 milliméterrel volt átlagosan csapadékosabb Zala és Somogy megye, mint Csongrád-Csanád és Békés. Ekkor viszont, a következő évben, 1938-ban, átlagban csak 8,4 milliméterrel volt csapadékosabb a két délnyugati megye.
Rendszertelen száraz időszakok
Magyarországon átlagosan háromévente fordul elő szárazabb vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, valamint csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos évek sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.
Az országban a csapadék előfordulása térben és időben nagyon változékony. Az országon belül általában a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb.
Szárazabb évek esetén az ország legszárazabb része egyértelműen az Alföld, s a szárazság gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is.
Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is tartó, száraz periódusok. A meteorológiai szolgálat felhívta a figyelmet: az időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához. Ugyanakkor kiemelték, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot.
