Egyre inkább mediterrán jellege van hazánk klímájának

Betyár nyarunk volt! – mondott summás véleményt egy mezőgazdasági vállalkozó. És hogy miért? Azt nem kell részletezni, hiszen önmagunk fizikai mivoltán éreztük a hosszan tartó hőséget, és láthattuk a már nyár derekára sárgára száradt legelőket és kukoricatáblákat.

Szegedi Sándor egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője – hivatásánál fogva – nemcsak az érzékeire, hanem az egyetem műszereire is hagyatkozhat, és egyértelműen állítja, nagyon melegünk volt, de ennél súlyosabb volt a csapadékhiány.

– A nagy meleg és a kevés csapadék tette igazán különlegessé a nyarat. A csapadékhiány mértékére jellemző, hogy az már önmagában is extrémitást mutatna a meleg évszakunkra – kezdi az elemzést a szakember. – A júniusi sokévi átlaghőmérséklet Debrecenben 19,5-20 Celsius-fok, ehhez képest 22 fok volt a hónap középhőmérséklete. Az első hőhullámot, bemelegítésként, már június második felében megkaptuk. De a május is másfél fokkal volt melegebb az átlagnál. Most már tendencia, hogy a tavasz hűvös és arra jön a forróság. Sokévi átlag szerint 66 milliméternek kellett volna esnie a nyár első hónapjában. Ehhez képest 18 millimétert mértünk, ami 75 százalékos csapadékhiányt jelent. A Medárd utáni csapadékos időszak lényegében elmaradt. Ami hullott eső, az is záporokból, zivatarokból, és mozaikszerűen esett. Júliusban Debrecenben 21,6 fok az átlaghőmérséklet, ehelyett volt 24 fok. A várható csapadéknak csak a harmada esett le, 27 milliméter. Augusztusban 49 milliméternek kellett volna esni, ennek 40 százaléka volt csak. 20,9 fokos havi átlag helyett 23,7 fok jött ki a mérésekből. A hónap során nem voltak nagy időjárásváltozások, egyenletesen nagyon meleg volt. A nyáron országosan sok alkalommal dőlt meg a napi hőmérsékletrekord, de augusztusban már csak egy-egy napon volt ilyen, mivel a korábbi években is nagyon melegek voltak az augusztusok, és azokat az igen magas hőmérsékleteket nagyon nehéz túlszárnyalni – tudatta.

Szegedi Sándorral kalandoztunk egy kicsit az elmúlt évtizedek nyaraiban is.

Elmondta, a kétezres évek elején voltak nagyon meleg nyarak, akkoriban kétszer is megdőlt az országos melegrekord, amely 2006 óta 41,9 fok. Ám azokban az években a forróság mellé megfelelő mennyiségű csapadék is társult. És ami a sajátosság volt még, hogy a hőség július második és augusztus első felére korlátozódott. A magyarországi abszolút melegrekord azóta sem dőlt meg, napi rekordok azonban elég gyakran, viszont a hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak. Ez mindenképpen jellegzetesség, a 35 fok feletti napi maximum-hőmérsékletek viszont mind tartósabban jelentkeznek, tehát a forró napokból egyre több van. Hőmérséklet tekintetében az utóbbi tíz évből nem lóg ki a mögöttünk lévő nyár, mert folytatódott az a tendencia, hogy egyre több és tartósabb hőhullámok vannak.

A félteke szintjén, a kontinens szintjén és országos szinten is az a jellemző, hogy mindig egyre magasabb átlaghőmérsékletű évek követik egymást. Mutatja ezt az a tény, hogy mindig az elmúlt tíz évben van az évszázad legmelegebb esztendeje.

– Egyre inkább mediterrán jellege van Magyarország klímájának. Több évtizeddel ezelőtt azt tanultuk, hogy hazánk éghajlatát az óceáni és a szárazföldi hatás körülbelül azonos mértékben befolyásolja, és ezt színesítik a mediterrán légtömegek. Most viszont a földközi-tengeri hatás gyakoriságban felzárkózott az előző kettőhöz. A csapadékmaximum egyre inkább a télre tolódik, a nyarak pedig mindinkább forróbbak és szárazak – beszél a változásokról a meteorológia tanszék vezetője. – A mostani egy az egyben egy mediterrán nyár volt. Azért is mondható annak, mert szinte végig anticiklonos, azaz a felhőoszlató leszálló áramlású volt a légállapot. Ez lényegében megfelelt a Földközi-tengeren szokásos nyári légköri felállásnak. Az Európa déli részére jellemző anticiklon tartósan kiterjedt észak felé, így az egész Kárpát-medencét is magába foglalta. Az óceán felől esőt, szelet, hűvöset hozó ciklonok tőlünk északabbra vonultak. A korábbi évek nyarain az óceáni és mediterrán hatás között hintázott az időjárásunk, ezért váltakozott az esősebb és hűvesebb, valamint a szárazabb és melegebb időjárás. A mögöttünk lévő nyáron azonban elmaradtak a lehűlések. Az elmúlt években az óceánokról jövő ciklonok az Alpoktól, Kárpátoktól északra vonultak el, és a Kárpát-medence nyáron egyre szilárdabban a mediterrán hatások alá került.

A tudomány szerint a klímaváltozást a nagy földi légkörzés megváltozása okozza. A globális klímaváltozásnak egyik „tünete” a felmelegedés.

Az üvegházhatású gázok visszatartják a légkör melegét. A melegebb levegőben több energia van; ez arra is fordítódhat, hogy intenzívebbek a légköri jelenségek, például a ciklonok, tornádók, hurrikánok, erősebbek a szelek, nagyobbak a hőmérséklet különbségek. – Úgy is fogalmazhatunk, hogy a légkörnek több energiája van hülyeségeket csinálni. Ezért is figyelhetünk meg mind gyakrabban extrém időjárási jelenségeket. Ezek nem függetlenek egymástól – fogalmazza meg közérthetően az éghajlatváltozás lényegét a tanszékvezető egyetemi docens. – 2022-ben szerte a Földön sok különlegesség fordult elő az időjárásban, az északi féltekén meg különösen. Az Egyesült Államok keleti és a déli részen nagyon sok eső van, óriási áradásokat okozva; miközben a nyugati partvidék tikkad a szárazságtól. Általában jellemző, hogy a monszun sokkal erősebb. Az Egyesült Államokban is, de Délkelet-Ázsiában még inkább. Pakisztán egyharmada már víz alatt van, ott a sivataggal határos részeken óriási áradások pusztítanak. Indiában, Kínában is hatalmas esőzések okoznak nem kis gondokat, míg Kína más részein az európaihoz hasonló extrém szárazság uralkodik. Agyament időjárás van az egész északi féltekén, aminek a közös eleme, hogy mindenhol sokkal melegebb van, mint szokott lenni. Egyik helyen szárazság, a másikon extrém sok a csapadék. Tehát nem egyedülálló az, ami Magyarországon történik. De pillantsunk a déli féltekére, ahol most ér véget a tél. A Dél-afrikai Köztársaságba ékelődő Lesothoban például rekord mennyiségű hó esett, kiváló idényt zárhatnak az afrikai síparadicsomok. Az Antarktiszon pedig ismét rendkívül hideg volt – sorolta.

Természetesen a folytatásról is érdeklődtünk Szegedi Sándortól.

Mint mondta, az normális, hogy augusztus 20-a körül visszaesik a hőmérséklet, aztán visszamelegszik az idő. Most szeptember 1-jével erősen lehűlt. Az utóbbi években jellemző volt, hogy az augusztusi meleg szeptemberre is kitolódott, gyakori volt a 25 Celsius-fok feletti nyári nap. Az elmúlt két évtizedben a szeptember már nyári hónapnak volt tekinthető. Hogy ilyen lesz-e a tél? – Simán lehet hideg, de akár enyhe is. Ha azonban a hideg és meleg levegő keveredési zónájába kerül a térségünk, az nagyon extrém téli időjárást tud produkálni – zárta szavait.

T.T.