Az alma álma

Ahogy minden évben, szeptember végére, október elejére lecsengett az almamizéria, a gazdák leszedték és leadták az almát lének, a java (már a minőségi) piacra, hűtőházba került.

Mostanra a kedélyek is megnyugodtak, én fogom most felborzolni őket.

Nem tudom, mostanában járt-e almetermesztő gazda az M3-as autópályán, benzinkúton. Ha járt, talán kiszúrta az almát, nem nehéz, ott van szemmagasságban, egy kisebb ládában, fölötte az ára: "197.- forint".

Mituán a 100 forintos mosdóhasználat levásárolható,

az ember kér egy zacskót, és elkezdi megrakni almával.

Majd elkezdi egyenként visszapakolni őket, miután kiderül,

az almának nem kilója, darabja 197 forint.

Szabolcsiként életemben először találkoztam olyannal, hogy az almát darabra adták. A banánt, a narancsot is kilára adják, de még a dióbelet is. Ráadásul ezek az almák többnyire hibásak voltak, vagyis, ha egy felvásárló meglátta volna őket, azt mondja, éppen alkalmas léalmának. Annak kilóját 25-ért vették át az idén. Ennek darabja 197 forint volt, vagyius nyugodtan számolhatunk ezer forint körüli kilónkénti árral.

Ez minden magyar gazda és alma álma. Már csak azt kellene tudni, hogyan váltható valóra.

Cs.K.