Hirdetés

Száz éve született Közép-Kelet-Európa ördöge

Cívishír

2018.01.26. 12:45

Száz éve született Közép-Kelet-Európa ördöge
Ceausescu és Kádár János Debrecenben, 1977-ben. A magyar–román kapcsolatokról tárgyaltak, de sokra nem jutottak (Fotó: mti)

A feleségével együtt szitává lőtték.

Hirdetés

Hirdetés

Nicolae Ceaușescu kereken száz éve, 1918. január 26-án született egy kis román faluban, Scornicești-ben. Anyja egy írástudatlan parasztasszony, apja pedig egy, a családját alkalmi munkákból csak alig-alig eltartó alkoholista volt, aki a családját rendszeresen verte. Amikor Ceaușescu-nak 1924-ben testvére született, apja olyan részeg volt, hogy elfelejtette, van már egy hatéves, Nicolae nevű fia, így hát az újszülöttet is Nicolaeként anyakönyveztette.

A Kárpátok Géniuszának tehát volt egy öccse, akit ugyanúgy hívtak, mint őt!

Azt kivételesen nem a kommunista propaganda találta ki, hogy 11 éves korában, osztályelsőként valóban kénytelen volt otthagyni az iskolát és a családot, Bukarestbe ment, ahol cipészsegédként kezdett el dolgozni. 14 éves korában már a kommunista párt tagjaként terjesztette a röplapokat, és a második világháború előtt többször ült börtönben illegális kommunista tevékenység miatt.

Nicolae és Elena

Élete szerelmét, későbbi tettestársát, Lenuța Petrescut egy bálon pillantotta meg. Szerelem volt első látásra: lefizette a zsűrit, hogy Lenuțát válasszák meg bálkirálynőnek, majd ennek örömére táncoltak egyet. Így jött össze a világtörténelem egyik legelvetemültebb diktátor-párosa. Lenuța a nevét később Elenára változtatta, és az 1947-es esküvő napjától az 1989-es kivégzésükig

Elena Ceaușescuként futott be fényes karriert a tudományos életben, mindössze négy osztály, az elemi iskola elvégzésével.

Az ifjú férj lassan, de biztosan lépett előre a kommunista pártban, végül 1965-ben lett annak, s így az egész Romániának az első embere. Érdekes módon kezdetben rendkívüli népszerűségnek örvendett otthon és a világ nyugati felén is. Ennek egyik oka az volt, hogy nem vett részt az 1968-as, Csehszlovákia elleni katonai akcióban, illetve többször is nyíltan bírálta a Szovjetuniót. A hidegháború idején ezzel aztán el lehetett nyerni a gazdag Nyugat kegyét.

Nixon amerikai elnök (a képen) ellátogatott hozzá Washingtonból, Erzsébet királynő Londonban fogadta, ahol lovas hintóval hajtottak át a városon és ünnepélyes fogadást tartottak tiszteletére a Buckingham-palotában.

A „jó kommunista” a hetvenes évek végén hirtelen elvesztette a józan ítélőképességét, és néhány év alatt nyomorba döntötte Romániát. A Kínában és Észak-Koreában is tapasztalt személyi kultusz román megfelelőjének kiépítésére tette fel az életét. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására, még az iskolai tankönyvekben is szerepeltek a portréik.

A „bölcs és tévedhetetlen” házaspárt saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte a nyolcvanas évek derekán,

amikor már jegyre adták az alapvető élelmiszereket (egy főnek havi egy kiló liszt, fél liter olaj, 250 gramm vaj, két kiló hús járt), a nagy hiány miatt azonban a boltok még ezeket az igényeket sem tudták kielégíteni. Rendszeresek voltak az áramkimaradások, a lakosság éhezett és fázott, miközben a diktátor és felesége fényűző luxusban élt.

Ceausescunak (fehérben) a vadászat volot a hobbija. Medvét csak ő lőhetett Romániában!

Az 1989-es változások szele először Temesvárt érintette meg. December 16-án ott tört ki ugyanis a romániai forradalom, amikor a hatóságok ki akarták lakoltatni Tőkés László református püspököt. A református parókia körül az emberek élő láncot alkottak, eleinte magyarok, de később csatlakoztak románok is, főleg a temesvári egyetemisták. A katonaság a tömegbe lőtt, de a megmozdulások futótűzként terjedtek az országban, egy hét alatt megbukott a Ceausescu-diktatúra.

Ceausescu december 22-én reggel még bement dolgozni, délre azonban „megszűnt a munkahelye”. 

A diktátor előző nap nagygyűlést hirdetett, százezer embert vezényeltek ki délelőtt a gyárakból, iskolákból, munkahelyekről, hogy a „jóléti” intézkedésekről született kormánydöntéseket meghallgassák. A tömeg azonban a beszéd közben a házaspár ellen fordult. A szétszéledő emberek ellepték a környező utcákat, antikommunista és Ceauşescu-ellenes jelszavakat skandáltak. Hajnalig tartottak az összecsapások a tüntetők és a karhatalmisták között. Másnap, december 22-én, pénteken azonban még többen ment ki az utcákra, noha kijárási tilalom volt érvényben. Dél körül a tüntetők ostromolni kezdték a Román Kommunista Párt központi bizottságának épületét, s mivel ekkorra a hadsereg átállt a nép oldalára, azt könnyen be is vették.


IDE VÁG!


A Ceausescu-házaspár dél után kilenc perccel menekült el helikopterrel, amikor a forradalmárok már a "spájzban" voltak. A helikopter Bukaresttől a mintegy 50 kilométerre lévő Targovistéig jutott el, ott le kellett szállnia, mert a pilóták tartottak attól, hogy a helikoptert lelövik. Két rendőr némi bonyodalmak után a helyi katonai laktanyába szállította a diktátort és feleségét, akiket december 25-én egy rögtönítélő bíróság halálra ítélt. A kivégzést azonnal végrehajtották: a laktanya udvarán hatvan golyót lőtt a házaspárba három katona.

A Ceausescu házaspár kivégzése

 

Romániaforradalomkommunista

Szóljon hozzá!

Hirdetés