Így alakul át a felvételi rendszer a felsőoktatásban
Már megjelent az újraszabott felvételi szabályokat tartalmazó rendelet, amely legkésőbb a 2024-ben felvételizőket értin, de az is elképzelhető, hogy már a 2023-ban egyetemre jelentkezőket is ezek szerint fogják felvenni. Az eduline.hu összeszedte legfontosabb változásokat.
Mint írják, az egyik legfontosabb változás, hogy a "központi" minimumponthatár megszűnik, 2014-től a felsőoktatási intézmények szakonként más-más minimumponthatárt határozhatnak meg. Most a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont.
Néhány évvel ezelőtti újítás volt, hogy a felvételizők tanulmányi pontszámához figyelembe vették azt is, hogy milyen jeggyel zárta a tanulmányait biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából vagy más természettudományos tárgyból. 2024-től viszont nem számít, ki hányas volt természettudományos tárgyakból. A új rendszerben a tanulmányi pontszámhoz össze kell majd adni „a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy" utolsó két (tanult) év végi osztályzatait, majd az egészet meg kell szorozni kettővel.
Azaz, ha a kiválasztott egyetem/főiskola nem kér természettudományos tárgyakat, akkor nem számít, hányasokat szerzett egy diák a természettudományos tárgyakból. Ez azonban valószínűleg azokra nem vonatkozik, akik orvosi vagy természettudományos területen szeretnének továbbtanulni, több mint valószínű, hogy ebben az esetben "a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzata" valamilyen természettudományos tárgy lesz.
Fontos változás még, hogy az egyetemek dönthetnek arról, miből kell emelt szintű érettségit tenni. Korábban, 2020 óta azok felvételizhettek alap- és osztatlan szakokra, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek. Ez a központi előírás 2024-től megszűnik majd.
Vagyis egyrészt nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi ahhoz, hogy valaki alap- vagy osztatlan szakon egyetemen tanulhasson; emellett az egyetemek, főiskolák határozhatják meg, hogy a különböző szakokon kérnek-e, és ha igen, miből kérnek emelt szintű vizsgát a diákoktól.
Az emelt szintű vizsgáknak viszont továbbra is megmarad az értéke, többletpontokat – új nevükön: intézményi pontokat – is lehet kapni érte, és és az érettségi pontok számításánál is többet érnek majd, mint egy középszintű vizsga.
Az eduline.hu azt írja, így is megéri majd emelt szintű érettségit tenni.
Eddig például egy 70 százalékos középszintű, valamint egy 70 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez most megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.
Még egy releváns változás az, hogy a többletpontokról az egyetemek döntenek majd. Az új felvételi rendszerben is 100 pluszpontot lehet szerezni, ez nem fog változni, de arról, hogy miért jár majd pluszpont, arról az egyetemek és a főiskolák szakonként döntenek majd. Új elem, hogy akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, de járhat pont emelt szintű érettségiért, kompetenciatesztért, nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért, de akár munkatapasztalatért is.
Ezeken felül megmarad az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért adható pluszpontok rendszere is.
