Még kiadatása után is csalt a csengeri örökösnő

Húsz sértettnek okozott közel 780 millió forint kárt egy nő azzal, hogy külföldi örökségének megszerzéséhez kölcsönöket kért, noha az örökség nem is létezett.

A vádirat lényege szerint a vádlott a csalásokat még 2009-ben kezdte, amikor is szerény anyagi körülményeire tekintettel elhatározta, hogy pénzt fog szerezni. Módszere az volt, hogy elhitette a környezetében élőkkel azt, hogy külföldön élő édesapja után nagy vagyont örökölt, melynek megszerzése költséges, ezért kölcsönöket kért a sértettektől, cserébe pedig anyagi viszonzást ígért. A vádlottnak sem lehetősége, sem képessége nem volt arra, hogy az így felvett összegeket visszafizesse. A vádlott édesapja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de utána vagyon nem maradt.

A megtévesztés része volt az is, hogy magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett a vádlott a nem létező külföldi hagyatékkal kapcsolatban, melyben titoktartást vállaltak a sértettek. A vádlott több sértettnek hozzáférést biztosított a saját elektronikus levelezéséhez, amelyben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket a vádlott készítette.

Az egyes sértetteknek okozott kár 1 400 000 forinttól 387 000 000 forintig terjedt, melyből csupán 3 950 000 forint kár térült meg.

A nyomozás során a vádlottat a svájci hatóság adta ki Magyarországnak, majd kilenc hónap letartóztatás után bűnügyi felügyelet alá került, de ennek során is elkövetett egy újabb csalást, ugyanis több mint 11 000 000 forintot csalt ki egy sértettől szintén a nem létező hagyaték ürügyén. Erre tekintettel

az ügyészség indítványára a bíróság elrendelte ismételten a letartóztatását.

A jelenleg is letartóztatásban lévő vádlottat a Mátészalkai Járási Ügyészség 20 rendbeli csalás bűntettével vádolja. Amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tenne és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség szerint 10 év börtönbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást kellene vele szemben kiszabni.