Hirdetés

Hirdetés

Nem spóroltak semmin, de kiábrándító a Jurassic World: Világuralom

Gaál Csaba

2022.07.25. 15:44

Nem spóroltak semmin, de kiábrándító a Jurassic World: Világuralom
(Fotók: UIP-Duna Film)

Akár lehetett volna egy másik klasszikus mondattal is illetni a filmet, de az nem tűrne nyomdafestéket.

Hirdetés

A Jurassic Park-filmek jó értelemben vett szórakoztató alkotások. Az első rész számítógépes trükkjeivel, Steven Spielberg értő rendezésével a mai napig fontos mérföldköve a filmtörténetnek, a két folytatás pedig a maguk nemében vérbeli kalandfilmek.

2015-ben aztán jött a Jurassic World című film, majd 2018-ban a második része, amelyek a mostani hollywoodi trendeknek megfelelően abban gondolkodtak, hogy még egyszer megpróbálnak lesajtolni dollármilliókat, dollármilliárdot egy olyan franchise-ról, amelyet egyszer már sikerre vittek. A recept nagyjából ugyanaz volt, mint ahogy azt megszokhattuk: a készítők jórészt átvették az előző filmek elemeit, sokszor kikacsintottak a nézőkre és nosztalgiáztak ahogy a csövön kifért. Az emberek pedig tódultak ezekre.

Annak ellenére is, hogy az első nagyjából lemásolta a Jurassic Parkot, a második pedig, a Jurassic World: Bukott birodalom (Jurassic World: Fallen Kingdom) viszont már egyértelmű bugyutaság volt, a végén megmagyarázhatatlannak tűnő és paródiába illő jelenetekkel.

Kénytelen vagyok leírni a befejezést, ugyanis ez a butaság adja a harmadik rész felvezetését: a második részben kiengednek számos dinoszauruszt a ketrecükből, amik ellepik a világot. 

A harmadik etap, a Jurassic World: Világuralom innen, pontosabban 4 évvel az előző rész után veszi fel a fonalat, de nyilván megkerülhetetlen lesz benne, hogy az őslények kint élnek a szabadban. (Vagy mégsem. Erre még visszatérünk.) A film két szálon fut: az egyikben Owen (Chris Pratt) és Claire (Bryce Dallas Howard), az előző részek főszereplői elszigetelve élnek az előző etapban megismert klónozott kislánnyal. Utóbbit a Byosin nevű vállalat főnöke
elraboltatja, mivel szeretne hozzáférni a lány DNS-láncolatához.

Eközben a másik szálon visszatérnek a régi szereplők: Ellie Satler (Laura Dern), Alan Grant (Sam Neill) és Ian Malcolm (Jeff Goldblum) egy ökológiai katasztrófát akarnak megakadályozni, amelynek köze van a Byosin nevű nagyvállalathoz.

Laura Dern és Sam Neill (Fotó: UIP-Duna Film)

Semmi nem derül ki belőle

A Jurassic World: Világuralom (Jurassic World: Dominion, 2022) cím valami olyasmit sejtet, mintha itt a dinoszauroszok uralkodnának a bolygón. Nos, enyhén szólva nincs így, rögtön a film elején megmutatják, hogy nagyon kevés számú őslény él szabadon, és folyamatosan befogják azokat. De bárcsak ennyi baj lenne ezzel az alkotással!

A film gyakorlatilag semmilyen elemében nincs rendesen kidolgozva.

A forgatókönyvírói blamák arcpirítóak (például szabadon, a város közeli erdőben élő raptor is van a történetben), tele van logikátlanságokkal az alkotás, ezenfelül eléri azt a bravúrt, hogy hiába majdnem két és fél órás a játékideje, mégsem tud egyik témából sem kihozni semmi
érdemlegeset.

A klón kislány identitásából, az ökológiai katasztrófa veszélyéből és következményeiből, a karakterek közti viszonyokból sem derül ki semmi. Szörnyű azt látni, hogy a dialógusok sem tudnak többet hozzáadni a cselekményhez, egész egyszerűen tényleg nem tudni, mit akar közölni a film, és miközben nézi az ember, végig azon kattog: mivégre készült ez el egyáltalán?

Nosztalgia feltekerve

A film halad jelenetről jelenetre, mindenféle izgalom nélkül, mivel nincs kibontva semmi, így nincs is miért izgulni. Gyakran azt érezni, nincs koherencia a jelenetek között. Persze, arra van ideje a Jurassic World: Világuralomnak, hogy szemérmetlenül átvegyen pillanatokat, elemeket, sokszor képről képre lemásoljon jeleneteket a korábbi sikeres Jurassic Park- epizódokból, csak közben a cselekményt ez semmiben sem befolyásolja, mindössze a nosztalgia iránti vágyat elégíti ki.

Mindehhez jön a színészek teljesen közepes játéka, egyedül mintha Laura Dern vette volna kicsit komolyabban a szerepét, rajta kívül a többiek amúgy sem kiemelkedő képességűek (Chris Pratt, Bryce Dallas Howard), vagy éppen nagyon unták a saját szerepüket (Sam Neill, Jeff Goldblum). Utóbbi kettő érthetetlen, minek vállalta el a visszatérést, ha láthatólag semmi kedvük nem volt az egészhez.

A Jurassic World: Világuralom hiába lett kiábrándító, semmitmondó alkotás, mégis magabiztosan termeli a pénzt a stúdiónak. Ebből kiindulva, és a film végét elnézve valószínűleg jön a következő rész. Hogy az milyen lesz ezek után, talán jobb bele sem gondolni.

Gaál Csaba

filmkritikaJurassic Park: Világuralom

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés