A Bitcoin-bányászat magas energiaigényének okai
A Bitcoin-bányászat a virtuális valuta létrehozásának legnépszerűbb módja. Miután a blokkláncon megerősítik a tranzakciókat, illetve a körforgásba becsatolható új tokeneket hoznak létre, a bányászok cserébe bizonyos mennyiségű Bitcoint kapnak. A kriptovaluta-bányászat azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre hangzik. A Bitcoin-bányászoknak kriptográfiai rejtvényeket kell megoldaniuk, és csupán a megoldást elsőként megtaláló egyén vagy csoport kapja meg az ellenértéket.
Mivel a számítások emberi mértékkel nem megoldhatók, a Bitcoin bányászatához biztosítani kell a megfelelő eszközöket. Bár elvileg a Bitcoin egyszerű Android eszközökkel is bányászható, ezek azonban általában nem bizonyulnak hatékonynak a modern ASIC bányászgépekhez képest. Éppen ezért a hatékony Bitcoin-bányászat csak befektetéssel valósítható meg - elengedhetetlen a hatékony és speciális számítógépes hardver és szoftver. Az alábbiakban összefoglaltuk, mi az oka a Bitcoin-bányászat magas energiaigényének.
A Bitcoin energiafogyasztása
Az iparágat vizsgáló jelentések szerint a Bitcoin-bányászat felelős a világ összes energiafelhasználásának kb. 0,5% -áért. Ahogy egy szakértő egy példán keresztül demonstrálta: ez a mennyiség hozzávetőleg hétszer több, mint a Google éves globális energiaigénye. A Bitcoin-bányászat évente körülbelül 91 terawattóra, vagyis 116 billió wattóra energiát használ el, ami több, mint például az 5,5 millió lakosú Finnország éves energiaigénye.
Több tanulmány is kimutatta, hogy az elmúlt öt év során a Bitcoin által felhasznált energia majdnem a tízszeresére növekedett. Manapság a Bitcoin bányászatára több mint harmadannyi energiát fordítunk, mint amennyit az USA-ban évente a háztartások hűtésére használnak el. A Bitcoin-bányászat által felhasznált energiamennyiség pontos megállapítása nem egyszerű feladat, viszont a fenti statisztikai adatok segítenek egy viszonyítási alap meghatározásában.
A Bitcoin-bányászat magas energiaigényének okai
A Bitcoin egy decentralizált valuta, vagyis a tranzakciókat egyetlen kormányzati szerv sem felügyeli. Ehelyett a lopás és a csalás megelőzése érdekében a Bitcoin-blokklánc hálózata több ezer, véletlenszerűen kiválasztott csomópontot (független számítógépeket) tartalmaz, melyek mindegyike pontos adatokkal szolgál az összes Bitcoin-tranzakcióra vonatkozóan. A hálózatba kapcsolt számítógépeknek minden alkalommal, mikor valaki Bitcoint küld, ellenőrizniük kell a tranzakciókat.
Hatékony hardver
A bányászok a tranzakciókat tíz percenként csoportokban, úgynevezett blokkokban gyűjtik össze. Egy adott bányász új Bitcoinokat kap, ha megold egy kriptográfiai rejtvényt, vagy rálel egy egyedi kulcsra, és blokkot a blokklánchoz kapcsolja. A bányászok jelenleg minden tranzakció után 6,25 BTC-t kapnak. Az egyedi kulcs egy algoritmus által generált 64 szemjegyből álló hexadecimális szám (hash), mely kisebb vagy egyenlő a cél hash értékével, amelyre a bányászok az előző blokkot a blokklánchoz adják.
Ezek a számítások nagy teljesítményű és speciális számítástechnikai berendezéseket és hatalmas szervereket igényelnek. Manapság az ASIC számít a legkiemelkedőbb Bitcoin bányászati hardvernek. Másodpercenként több ezer, millió, sőt milliárd hash létrehozására képes. Egy ilyen berendezés működtetése akár egy nap alatt is rengeteg energiát igényelhet.
Folyamatos bányászat
A Bitcoin árváltozásait még az olyan, következetes piacelemzéssel szolgáló kereskedési platformokon is nehéz megjósolni, mint amilyen a hivatalos weboldal. Viszont a bányászat egy merőben más folyamat, melynek során a bányászok próbálgatások és hibák révén próbálják megoldani az egyes kriptográfiai rejtvényeket. Ez azonban azzal jár, hogy a számítógépek folyamatosan működnek, hiszen a bányászoknak csak így van esélyük rálelni az egyedi kulcsra. Csak ezután ellenőrizhetik a legfrissebb tranzakciókat, és kapják meg megérdemelt jutalmukat.
A Bitcoin értéke folyamatosan növekszik, ez pedig sokakat motivál arra, hogy belevágjanak a bányászatba. Ennek viszont az eredménye még több bányásztorony és még magasabb energiaigény. Emellett ahogy a hálózat terjeszkedik, a kriptográfiai rejtvények is egyre bonyolultabbá válnak, ezért a bányászok kénytelenek folyamatosan működésben tartani gépeiket, és ez is jelentősen megnöveli a felhasznált energia mennyiségét.
A kripto-bányászat kétségtelenül energiaigényes folyamat, és leginkább ez felel a Bitcoin okozta környezeti károkért. Maga a folyamat elsősorban a nagy teljesítményű hardver működtetéséhez használ sok energiát, valamint az a tény, hogy a gépek folyamatosan működnek az energiafelhasználást is folyamatossá teszi.
