A „második otthonunk” ne privát pokol legyen!

Sorozatunk előző részében arról írtunk: nem kell tűrnünk munkahelyünkön a sorozatos, folytatólagos megaláztatást. Egyáltalán nem természetes, sőt, elfogadhatatlan, megengedhetetlen, ha főnökünk vagy kollégáink rendszeresen bántanak, megaláznak, diszkriminálnak, valamilyen tulajdonságunk miatt gúnyolnak. A mobbing megnyomorít testet-lelket, sokszor meg is betegít.

Amikor valakit folyamatosan lelkiterror alatt tartanak a munkahelyén, legtöbbször azt érzi, magára marad, nincs kitől segítséget, támogatás kérnie, a kollégák elfordulnak tőle.

Ezért volt a nyíregyházi Regionális Érdekvédelem Alapítvány Közösségi alapú szemléletformálás és akciók a befogadó, erőszakmentes munkahelyekért című programjának egyik fontos eleme önkéntesek képzése.

Ebben a programelemben tíz olyan önkéntest vérteztek fel ismeretekkel, akik vállalták, munkahelyükön hozzájuk bizalommal fordulhatnak, akik úgy érzik, mobbing áldozatai. Habár a statisztikák szerint a dolgozók 7 százaléka érintett, ennél minden bizonnyal jóval többen lehetnek, akik életük során kénytelenek voltak már elszenvedni megaláztatást, csak nem mernek beszélni róla, mert szégyellik, vagy félnek a további pszichoterrortól.

• Az önkéntesek képzésének egy részében a saját megküzdési stratégiájukat erősítették annak érdekében, hogy egy következő munkahelyen már ne érhesse őket bántás, vagy ha mégis, akkor kezelni tudják. Legyenek tisztában azzal, hová, kihez fordulhatnak segítségért – magyarázta Szegedi Sándor, a projektet bonyolító alapítvány egyik vezetője.

A nyíregyházi székhelyű szervezet az önkéntesek képzésébe munkáltatókat is bevont. Két okból: sokkal hatékonyabb a munka, ha a dolgozók csapatként működnek, nem pedig egymás bántásával, megalázásával vannak elfoglalva. Az a dolgozó, akit valamilyen különbözősége, az átlagostól eltérő tulajdonsága miatt gúnyolnak, akinek nincs megállása a főnök előtt, a folyamatos megfelelni akarás okozta stressz miatt sokkal könnyebben követ el hibát, ami újabb konfliktusokhoz vezet.

• A lelki segítők mediátorként közvetítenek a dolgozó és a munkáltató között. Olyan helyekről is jöttek önkéntesek, ahol nyitottak voltak erre a munkáltatók. A jövőben szeretnénk nagyobb, állami vállalatokat is bevonni – tette hozzá Szegedi Sándor. Nyitni szeretnének a nagyobb cégek felé, mint pl. a Lego, és kölcsönösen megosztani a tapasztalatokat, módszereket a befogadó munkahelyekkel kapcsolatban.

Kiemelte: ettől az évtől a 250-nél több főt foglalkoztató cégeknek kötelező panaszkezelő rendszert működtetniük. Ugyanez állami cégeknél már 50 munkavállaló fölött kötelező.

Eldurvult a közbeszéd, ami agresszióhoz vezethet – jegyezte meg Szegedi Sándor. Az önkéntesek képzésével céljuk az erőszakmentes munkahelyi környezet megteremtésének segítése. Olyan aktív, jogtudatos állampolgárok képzése, akik felismerik a jogsértő helyzeteket, hatékonyan segítik az érintetteket, és fellépnek az elnyomó, kirekesztő gyakorlatokkal szemben.

A képzés során mentálhigiénés szakember vezetésével feltárták a mobbing és a diszkrimináció pszichológiai hatásait, megismerték az empatikus segítés és stresszkezelés eszköztárát.

A mediáció és kommunikációs technikák megismerésével megtanulták, hogyan lehet konfliktusokat kezelni, megelőzni, elsimítani, az érintett felekkel tárgyalni, közöttük közvetíteni.

Jogi szakértő bevonásával olyan gyakorlati tudással vértezték fel a csoportot, amely a munkahelyi jogsértések felismeréséhez, jelentéséhez és jogorvoslati útjaihoz is biztos fogódzót ad.

Azt is megismerték a résztvevők, hogyan lehet kiszúrni a jogsértő vagy félrevezető álláshirdetéseket, és mit tehet egy önkéntes ilyenkor.

Munkaerőpiaci tanácsadó vezetésével valós álláshirdetéseket elemeztek a résztvevők. Szegedi Sándor megosztott néhány olyan példát, melyről messziről látszik, hogy jogsértő. Ilyen az,

• amikor meghatározzák a leendő munkavállaló nemét vagy korát
• amikor nettó bért jelentetnek meg a hirdetésben - ilyenkor szinte biztosan zsebbe fognak fizetni, ami azzal a veszéllyel is jár, hogy betegség, baleset esetén nem számíthat táppénzre a munkavállaló, és a be nem jelentett munka hatással lesz a későbbi nyugdíjra is;
• amikor tanyára egyedülálló, idősebb férfit/nőt keresnek lakhatással, ellátással, akkor nem árt azzal tisztában lenni, hogy ez klasszikusan csicskáztatás lesz.

Magyarul: ha eléggé körültekintők vagyunk, már az álláshirdetésből megállapíthatjuk, hogy hol a buktató.

Az önkéntesek a képzés után képesek

• felismerni és elemezni a munkahelyi mobbing és diszkrimináció jeleit
• azonosítani a jogellenes álláshirdetéseket, és tenni ellenük
• hatékony kommunikációval, mediációval segíteni az áldozatokat
• rapid krízishelyzetek esetén jogi és mentálhigiénés eligazítást nyújtani, az érintetteket szakértőhöz irányítani.

Igény esetén az alapítvány vállalja további önkéntesek képzését is.

• Hogy miért fontos ez? – tette fel a kérdést Szegedi Sándor. - Mert hisszük, hogy a tudatos, érzékeny polgárok közössége valódi változást indíthat el. Mert nem elég a törvény – emberek kellenek, akik felismerik az igazságtalanságot, és mernek tenni ellene. És mert egy szabad, biztonságos munkahely nem kiváltság, hanem jog.

Ha önt is érte már munkahelyén pszichoterror, és úgy érzi, segítségre van szüksége a történtek feldolgozásához, vagy nem szeretne az új helyen hasonlókat átélni, az alábbi e-mail címen várják jelentkezését: revalapnyiregy@gmail.com