Aki csodát tett Uszkában

Pesti srácként autóstoppal bejárta Európát. Egyetemistaként beleszeretett Szatmárba, ide is nősült, két gyermeke itt született. Tiszabecsi háziorvos, Uszka polgármestere, a Debreceni Egyetem mentora, nem mellesleg Angliában is háziorvoskodik. 1998-ban megkapta az Európai Unió és az Egyesült Államok közös Demokráciáért és Civil Társadalomért Díját, 2003-ban a Köz Szolgálatért Érdemrendet, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. 2004-2010-ig az Európai Unió Régiók Bizottságának alelnöke volt. Nemrég posztolt egy képet a közösségi oldalon Varsóból, ahová 50 év után a napokban tért vissza másodszor. Viszont – jegyezte meg – először is, másodszor is Levi’s farmerben. Erről jutott eszünkbe, hogy most tőle, Dr. Sértő-Radics Istvántól kérdezzünk 21-et.

1. Azért nem volt semmi akkor egy Levi’s. A mai fiatalok már nem is gondolnák, milyen nagy dolog volt a 60-70-es években egy „igazi” farmer.
Dr. Sértő-Radics István: Egy rokonom járt az akkori NSZK-ban, onnan hozta nekem ajándékba. Óriási mglepetés volt, majd kiugrottam a bőrömből, amikor megkaptam.

2. Egyébként gyakran stoppolt?
Dr. Sértő-Radics István: Elég gyakran, én az autóstoppos generációhoz tartom. Így jártunk a Balatonra, koncertre, a Velencei-tóra fürödni, Bulgáriába nyaralni, s amikor már valamivel könnyebben lehetett útlevélhez jutni, orvostanhallgatóként két barátommal beutaztuk Nyugat-Európát. Jártunk Párizsban, Amszterdamban, eljutottunk Nyugat-Berlinbe, majd Kelet-Berlinben fillérekért vonatjegyet váltottam, és hazajöttem. 

3. Mi maradt és mi változott az eltelt 50 év alatt Varsóban?
Dr. Sértő-Radics István: Már az első utamon megfogott a tisztaság, a rendezett utcák, a jó közbiztonság. Ebben semmi sem változott, és az emberek is ugyanolyan barátságosak, mint akkor voltak. Ami változott: nőtt a város, sok a felhőkarcoló, én most egy szálloda 31. emeletén laktam. Sokkal több az üzlet és megjelentek a világmárkák. A várost a második világháborúban elpusztították, de ami műemlék megmaradt, azt nagy becsben tartják, óvják. Ugyanolyan fiatalos a város, mint régen, most is tele egyetemistákkal, diákokkal.

4. Zuglóban született; hogy került Szabolcs-Szatmár-Beregbe?
Dr. Sértő Radics István: Ide nősültem, és a gyerekeim is itt születtek.

5. Sikeres orvos, háziorvos. Miközben a mai napig praktizál, 1994 óta Uszka polgármestere. Hogy tudja összeegyeztetni?
Dr. Sértő-Radics István: Tiszabecs háziorvosa lettem 1992-ben, majd 1994-ben az uszkaiak egy része megkért, induljak el a polgármester-választáson. Akkor sokan indultak, kis többséggel megnyertem a választást, azóta pedig újraválasztanak, már meggyőző többséggel.

6. Mit jelent Önnek Uszka?
Dr. Sértő-Radics István: Nagyon sokat. Az életem egy része. Szeretem az embereket, őket nemcsak orvosként, hanem polgármesterként is szolgálni, életüket könnyebbé, szebbé tenni. Mikor odakerültem polgármesternek, 273 lakosa volt Uszkának, 3-4 embernek volt állása mindössze: a jegyzőnek, a kocsmárosnak és a buszvezetőnek. Láttam, mennyire nehéz helyzetben vannak az emberek. Akkoriban oszlottak fel a téeszek, megszűntek a távoli munkahelyek, a budapesti nagyvállalatok, szélnek eresztették az embereket, akik hazatérve nem találtak megélhetést. Akkor azt mondtam: Uszkában nem lehet olyan ember, aki ellátás nélkül marad. Akkor a közmunka még nem volt olyan magától értetődő. Pályáztunk mindenhová, minden lehetőséget kihasználtam, hogy az embereknek legalább 3 hónapig munkájuk legyen, és visszakerüljenek az ellátórendszerbe. Ma már nincs olyan ember Uszkában, aki valamilyen jövedelemmel ne rendelkezne. A lakosság száma pedig közel kétszerese az 1994-esnek. Nagyon nehéz volt a kezdeti időszak amiatt is, hogy sokaknak volt OTP-kölcsöne a házán, félő volt, hogy földönfutókká válnak.  Sikerült az adósságkonszolidációs programmal ezt is megoldani, így senki nem került az utcára. Szociális földprogramot indítottunk, illetve mindenkinek van kertje, ahol megtanítottuk az intenzív, csepegtetéses uborkatermesztésre, ami két év után önjáróvá vált, ma is legalább 20 család ebből él. Nagy hangsúlyt fektettünk az iskolázottságra, s hogy szakmát adjunk az emberek kezébe. A többségében romák lakta településen 90-es években alig akadt, akinek érettségije volt, ma ott tartunk, hogy a második uszkai fiatal szerez diplomát.

7. Kisebb csoda, ami Uszkában történt. Mi a modell lényege?
Dr. Sértő-Radics István: Abból indultunk ki, hogy lehet egy romák lakta településen sikeres kisebbségi politikát folytatni. Ennek van egy három részből álló elméleti alapja. Az első: maximális tolerancia a másság felé. A második: a rászorulókon segíteni kell (ezt hívták régen pozitív diszkriminációnak), a harmadik: zéró tolerancia az antiszociális viselkedéssel szemben. Abban a pillanatban, ha ez nincs, azonnal mondhatják: a liberális polgármester a kisebbséget ajnározza. Nagyon következetes vagyok, mindig mindent a törvényes úton intézünk. Itt lakunk a határ mentén, és Uszka sem kivétel, itt is előfordul csempészés, de én nem vámos vagy határőr vagyok, úgy tudok segíteni, hogy ne kelljen a törvénytelen útra lépni senkinek, hogy legyen munkája. Elindítottuk a SART mintaprogramot, 4,5 hektáron gazdálkodunk.

8. Hasonló helyzetű települések keresték, hogy tanuljanak?
Dr. Sértő-Radics István: Az első két évben elég ellenségesen figyelték a környező települések, mi történik nálunk. Aztán, mikor jöttek az eredmények, másképp tekintettek ránk, kezdtek megkeresni, még Romániából is jöttek tapasztalatot szerezni.

9. Miért érdemes Uszkába utazni?
Dr. Sértő-Radics István: Ha a közelben kirándulónak van alkalma, vegyen részt a roma gyülekezetek istentiszteletein, olyan élmény, amelynek emlékét biztosan szívesen őrzi majd.

10. Mi a legjobb Uszkában?
Dr. Sértő-Radics István: Hogy etnikai béke van.

11. Mi a legrosszabb?
Dr. Sértő-Radics István: Még mindig vannak nehéz helyzetben lévő, szegény emberek.

12. Ki a legjobb fej a faluban?
Dr. Sértő-Radics István: Ha most kiemelnék valakit a többiek közül, az nem lenne jó, hiszen élvezem az emberek bizalmát, és tudják rólam, hogy objektív vagyok. Nálam nem működik a kivételezés. De mondok egy személyt, aki sajnos, már nem él. Mursa Miklós a Szabad Keresztény Gyülekezet uszkai pásztora, lelkésze volt. Vallási és erkölcsi téren nagyon sokat tett a romákért, az ő példája minta volt a falubeliek számára. 

13. Ha utazás, akkor észak, dél, kelet vagy nyugat felé veszi szívesebben az irányt?
Dr. Sértő-Radics István: Egyértelműen mediterrán országba.

14. Mi az a 3 legfontosabb dolog, amit bárhová magával vinne?
Dr. Sértő-Radics István: Okostelefont, fürdőnadrágot és egy Ady-kötetet.

15. Újházi tyúkhúsleves, vagy káposztás sztrapacska?
Dr. Sértő-Radics István:Nincsenek skrupulusaim, de mostanában szívesebben eszem például káposztás sztrapacskát.

16. Autó, bicikli vagy motor?
Dr. Sértő Radics István: Bicikli! Mindennap biciklizem.

17. Bejárta a világot, élt Amerikában, mi húzta vissza az ország keleti szegletébe?
Dr. Sértő-Radics István: Ez a hazám, itt születtem. Amerikából a nyíregyházi Jósa András Kórházba jöttem vissza, ott voltam ugyanis kardiológus. Amerikában beleszoktam az ottani orvosi rendszerbe, amely nem a hierarchiára épül. Ott nincs olyan, hogy főorvos, mindenkinek tudni kell és tudja is a dolgát, mindenki lelkiismerete és felkészültsége szerint végzi a munkáját. Ahol főorvos van, ott az orvos már nem teljes értékű. Európában, főleg Kelet-Európában viszont a hierarchikus rendszer a jellemző, amelybe én sem beosztottként, sem főorvosként nem tudtam beilleszkedni. A háziorvosi rendszer volt az, amely megfelelt az amerikai szisztémának, és úgy döntöttem, váltok. Épp Tiszabecsen volt egy üres praxis, tehát kicsit véletlen is volt, hogy épp erre a környékre kerültem. Később polgármester lettem, és már nem szoktam félbehagyni, amit elkezdtem.

18.  Sokat halljuk, hány üres praxis van az országában, főleg mifelénk. Miért nincs elég háziorvos az ország keleti szegletében?
Dr. Sértő-Radics István: Valamikor vonzó, anyagilag és erkölcsileg is megbecsült volt ez a pálya. Most a kérdésre a triviális válasz, hogy kevés a pénz, ezért nem választják a fiatalok. Angliába is járok dolgozni háziorvosként, és ott a háziorvos anyagilag nagyobb megbecsülésnek örvend, mint egy idegsebész. A magyar fiatalok nagy része más ország felé orientálódik, mert nincs meg a szakma presztízse, amelyről egyébként maga a szakma is tehet szerintem, jobban menedzselhetné magát, a sarkára állhatna. Angliában a háziorvosi képzéseken háziorvosok az előadók. Itt nem. Ugyanakkor a Debreceni Egyetem háziorvosi tanszéke köré nagyon komoly garnitúra tartozik. Az egyetemen én mentor vagyok, szakorvosjelölteket, orvostanhallgatókat fogadok, ugyanis oktatópraxisom van. Hogy mikor kezdett megváltozni a háziorvosok presztízse? Az ezredforduló környékén. Nagyon sok extra kiadás terhelte a praxisokat (dolgozók, műszerbeszerzés), és már nem olyan vonzó, mint korábban.

19. A szív és érrendszeri megbetegedéseket és ezek okait kutatta a megyében. Vizsgálta az egészségtelen életmód, a zsíros táplálkozás, a cigaretta, a túlzott alkoholfogyasztás hatását a betegségek kialakulásában.
Dr. Sértő-Radics István: Vizsgáltuk, mely tényezők befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségeket, halálos megbetegedéseket, célul tűztük a hirtelen szívhalál megelőzését, az újraélesztés laikusok körében való elterjesztését – de akkor számtalan akadályba ütköztünk, kicsit megelőztük a korunkat. Még a kardiológusok is furcsán néztek, ma pedig már szinte mindenki számára elérhető az automata defibrillátor. Fehérgyarmaton, ahol a 70-es években dolgozni kezdtem, egyetlen defibrillátor volt a kórházban, az sem mindig működött. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában befolyásoló tényező a kor, a nem, a magas vérnyomás, a dohányzás. Megfigyelhető, hogy általában az aluliskolázottak dohányoznak. Az iskolázottabbak, tehetősebbek meg tudják válogatni az ételeiket, fontos szerepet játszik az életükben a sport. Jobban kontrollálják a gyógyszereiket.

20. Mennyire játszik szerepet ebben a szegénység?
Dr. Sértő-Radics István:: Bizony, szerepe van ebben a szegénységnek. Igazak József Attila szavai: „a mosónők korán halnak”, és kiegészíthetjük azzal, hogy a „mosóférfiak” is korán halnak. A 80-as években epidemiológiai vizsgálatokban vettem részt az Országos Kardiológiai Intézetben, ahol 3 évig voltam tudományos munkatárs. Egyértelműen kiderült: a társadalmi helyzet meghatározza az egészségi állapotot, ezt jól kontrollált vizsgálatok bizonyítják. Az életminőséget, egészségi állapotot befolyásolja az iskolázottság, a szociális helyzet. Az életmód jobban meghatározza a kilátásokat, mint az egészségügyi ellátás. A megoszlás: durva becsléssel kétharmad arányban az egészséges életmód, egyharmad arányban a jobb egészségügyi ellátás befolyásolja a várható élettartamot. Magyarországon ma 7 évvel alacsonyabb a várható élettartam, mint Franciaországban.

21. Élete, pályája példa arra, hogy itt is lehet karriert csinálni, ha akarja az ember.
Dr. Sértő-Radics István: Egy háziorvos is el tud menni Angliába vagy Amerikába, Európába, a régióba dolgozni. De nem kell ehhez el sem menni. Ha az embernek vannak céljai, tudja, mit akar, tudja a helyét a világban, akkor eredményeket tud elérni, akkor sikeres életet élhet a közösség számára.

Cservenyák Katalin