Debrecen testvérvárosa 75 éve tért vissza
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a második bécsi döntés és Észak-Erdély Magyarországhoz való időszakos visszatérése mindmáig "emlékezetes, jeles és örömteli fordulatként él" az erdélyi magyarság kollektív tudatában.
Tőkés Lászlónak a Nagyvárad visszatérése 75. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen mondott beszédét az EP-képviselő sajtóirodája idézte hétfőn. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus felidézte: már évekkel ezelőtt megfogalmazódott az az elv, hogy az elcsatolt területért jogokat kell biztosítani a kisebbségi sorba került magyarságnak.
"Az igazságtalan trianoni rablóbéke katasztrofális következményekkel járt a magyarság életében, ennek a levét azóta is issza a nemzet egésze. Az idegen uralom alá került magyar közösségek teljes körű jogérvényesítése máig tartó küzdelem, hiszen az ősi szállásterületei több mint kétharmadát elveszített magyarság kisebbségi helyzetben rengeteget szenvedett. (...) Ráadásul az 1989-es rendszerváltozások után sem sikerült maradéktalanul élni a szabadság új lehetőségeivel, Romániában különösképpen nem, de más utódállamokban sem"
- idézte a közlemény Tőkés Lászlót, aki szerint a nemzetegyesítés a magyar polgári kormányoknak és az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően jó irányt vett, de sok még a tennivaló ezen a területen.
A visszatérés napja című nagyváradi rendezvényen Raffay Ernő történész tartott előadást Észak- és Kelet-Erdélynek, valamint a Partiumnak a Magyar Királysághoz történt 1940-es visszacsatolásáról, megvilágítva annak történelmi-geopolitikai-hadászati előzményeit és körülményeit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Partiumi Magyar Művelődési Céh által szervezett rendezvényen több százan vettek részt.
