Hetvenéves Karikó Katalin
Január 17-én lett hetvenéves Karikó Katalin orvosi Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője.
Az Egyesült Államokban élő kutató Szolnokon született 1955-ben. Kisújszálláson nőtt fel, az ottani Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, és elsőként ő nyerte el az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1983-ban avatták doktorrá. Az MTA ösztöndíjasaként az SZBK Biofizikai Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni. 1985-ben elbocsátották, családjával az Egyesült Állomokba ment, ahol a philadelphiai Temple Egyetemen szerzett állást. Néhány év múlva Washingtonba ment, ahol molekuláris biológiával foglalkozott, RNS-t izolált sejtekből, amelyeket azután megpróbált visszajuttatni és követni a hatásukat. 1989-ben újra Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol huszonnégy évig kutatott. Itt indította el az mRNS (hírvívő RNS)-kutatást, és 1998-tól együtt dolgozott Drew Weissman immunológussal. 2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika). Leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. Karikó Katalin Weissman mellett társalapítója és 2006-tól 2013-ig vezérigazgatója is volt az RNARx nevű cégnek.
2020-ban a szabadalma alapján készült el – a világon elsőként – klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina). Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték, a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi. A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.
A 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.
Karikó Katalin azt nyilatkozta, a koronavírus-járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-sel kapcsolatos kutatásaival, melyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd.
Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.
