Hősök emlékünnepe: „Mi, magyarok nem akarunk háborúzni”
A hősök adósai vagyunk, de ezt az adósságot nem elsősorban emlékművekkel kell megfizetnünk, hanem azzal, hogy megvédjük mindazt, amiért az életüket adták: a szabad és a sorsáról maga döntő Magyarországot - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hősi parcellánál.
A magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a miniszter úgy fogalmazott: "tartozunk minden magyarnak azzal, hogy nem visszük értelmetlen, elkerülhető, mások érdekeiért vívott háborúkba őket".
"Tartozunk minden magyarnak - azoknak is, akiknek örökösei vagyunk, és azoknak is, akik utánunk jönnek - azzal, hogy megmaradjunk és megvédjük magunkat" - tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte: nehéz, háborús időket éltek, amikor báró Abele Ferenc, a vezérkar ezredese 1915-ben megírta levelét gróf Tisza Istvánnak. A hazáért elesett hősök előtti tiszteletadásra akarta felkérni a nemzetet, az emberek pedig értették szándékát és a hősi emlékműveket közadakozásból állították fel.
Megjegyezte: a kommunista diktatúra leértékelte az első világháborút és a hazáért meghozott áldozatokat, a rendszerváltoztatás egyik fontos szimbóluma volt az emlékművek megújulása, amelyekre rákerülhettek a második világháború hősei és áldozatai is. A hősök napjának az ezredfordulón történt törvénybe iktatása azt jelentette, hogy az ország újra megemlékezik hőseiről, és újra megbecsüli azt az évezredes utat, amelyet katonáink a haza védelmében bejárnak - közölte a honvédelmi tárca vezetője.
A miniszter szerint a 20. század történetét átlapozva látható, hogy "azok a politikusok, akik elég ostobák, hogy háborúról álmodjanak, és az emberek és a katonák józan hangját nem hajlandók meghallgatni, sosem hoznak jó döntéseket".
Innen, a hazáért meghalt hősök sírja mellől üzenjük nekik: mi, magyarok nem akarunk háborút, mi békét akarunk, nem halott hősöket, hanem élő férfiakat, férjeket és családapákat akarunk. Magyarországról csak Magyarországon lehet meghozni a döntéseket, háború és béke kérdésében csak mi, magyarok dönthetünk - fogalmazott a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt kérte, hogy "fogadjuk meg újra: a magyarok többé nem fognak idegen érdekekért háborúba menni".
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
