Klímaforgatókönyv: papírforma ez a perzselő hőség
– Hozzá kell szoknunk, hogy egyre magasabb hőmérsékletű és hosszabb ideig tartó hőhullámok lesznek a Kárpát-medencében. Az a hőség, amit most tapasztalunk, pontosan illeszkedik az éghajlatváltozási trendbe, amit már jó ideje vizionálnak a téma szakértői. A július elején kezdődött hőségre jellemző, hogy nemcsak a napi hőmérsékleti rekordok dőltek és vélhetően dőlnek még meg, hanem jó esély van arra is, hogy az eddig Magyarországon hivatalosan mért legmagasabb hőmérséklet (2007. július 20. Kiskunhalas, 41,9 fok) is a múlté legyen – foglalta össze a Cívishírnek az előttünk álló napok várható időjárását Szegedi Sándor egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszékének vezetője, akitől afelől is tudakozódtunk, mi okozza a mostani hőséget.
Az európai időjárás a Madrid–Szentpétervár tengely mentén válik durván ketté. Ettől nyugati, északnyugati irányban hűvös van, csapadékkal, tehát az óceán hatása alatt áll a terület, míg keletre, délkeletre – ide tartozik Magyarország is – a forró és száraz kontinensrész a mediterrán éghajlat jellemzőit viseli magán. Ez utóbbi helyeken is vannak ugyan zivatarok, de ezek inkább a hegyvidékeken és a térség északi részében fordulnak elő. A mostani hőségre jellemző, hogy a Kárpát-medence városai nem egy esetben melegebbek, mint a dél-olasz vidékek. Ennek pedig az az oka, hogy a mediterrán térségből érkezett meleg levegő a medencében megülepedett, és nyugalmi állapotában még egy-két fokot tovább tudott melegedni.
Mindez meddig tarthat?
Szegedi Sándor szerint nagy valószínűséggel a következő két hétben nem lesz drasztikus lehűlés, sőt az egész nyárra kitarthat az átlagnál melegebb, olykor jóval melegebb időjárás. Felfrissülést csak a hazánkat északról érintő frontok hozhatnak, amelyek szélerősödéssel és egy-egy záporral járhatnak. Tartós 20-25 fok körüli hűvös idő azonban egyelőre nincs kilátásban. Ha enyhül is a forróság – ez akár heves zivatarok hatására is végbemehet –, akkor 37-39 fokról 30-32 fokra csökkenhet a hőmérséklet néhány napra, egy-egy napra esetleg 25 fokra, majd gyorsan visszamelegszik a levegő. Ezt a meleget már strandidőnek sem lehet nevezni. A hőség, a magas UV-sugárzás, a felhőtlen égbolt miatt perzselő napsütés komoly egészségügyi kockázatot hordoz.
Egyre inkább mediterrán a klímánk
– Az éghajlatváltozáson a mediterrán hatás erősödése érhető tetten. Ezt télen a csapadékosabb, enyhébb időjárásban, míg most, nyáron a száraz forró időjárásban tapasztalhatjuk meg. Ha nem is minden nyáron, de egyre gyakrabban élhetjük át azt, ami most van – helyezi az éghajlatváltozás összefüggésébe az ezekben a napokban tapasztalható hőhullámot Szegedi Sándor. – A klímaforgatókönyvek egyik fő megállapítása a mediterrán hatások erősödése és az extrém időjárási események gyakoribbá válása. Ez most egyértelműen igazolódni látszik. Az enyhe és csapadékos telet, valamint a száraz és meleg nyarat hozó mediterrán hatások évtizedekkel ezelőtt, csupán színező elemként jelentek meg Magyarország időjárásában, ám a mostani időkben mindinkább kezd az óceáni és kontinentális hatással egyenértékűvé válni. A mostani időjárási helyzet szélsőségesen illusztrálja azt, ami a mediterrán térségben van. Régen egyszer-egyszer volt csak olyan, hogy Magyarország fölé került az Ibériai-félszigetről vagy a Szaharából idefújt por, most viszont szinte havonta előfordul ilyen, jelezve, hogy hozzánk onnan rendszeresen, gyakran érkeznek a légtömegek. Ez is határozottan utal arra, hogy mind a téli, mind a nyári időjárásunkban erősödik a mediterrán hatás.
