Valószínű, hogy Kemecsén mostanában nem épül börtön

Nem cáfolta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), hogy Ózd mellett a Szabolcs megyei Kemecse és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras szintén kikerült az amúgy is financiális nehézségekkel küszködő börtönépítési programból.

A borsodi és a szabolcsi járásközpont a döntéssel egy-egy 3,9 milliárd, míg Kunmadaras egy 7,8 milliárd forintos beruházásnak inthet búcsút. Előbbi két városban 500, utóbbi nagyközségben 1000 férőhelyes bv-intézet épült volna, részint a helyi vállalkozások és a munkanélküliek helyzetbe hozására, részint a börtönökben tapasztalható zsúfoltság enyhítésére.

Mit kell tudni a börtönépítési programról?

2015 végén már több ezer eljárás zajlott Magyarország ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogvatartás rossz körülményei és a hazai jogorvoslat hiánya miatt. A Magyar Helsinki Bizottság egy akkori sajtóközleményében például arról számolt be, hogy 43 fogvatartottnak összesen 731 ezer eurónyi (akkori árfolyamon 230 millió forint) kártérítést ítéltek meg. A fejenkénti átlagosan 5 milliós összeget látva a kormányzat jogalkotásba kezdett és a parlament jóváhagyása után az állam 2017 januárjától – a megindított uniós eljárások felfüggesztése érdekében – kártalanítja azokat, akiknek az elhelyezése megsértette az alapvető jogokat. Márpedig ebbe a körbe a magyarországi rabok jelentős részére beletartozik. A normatív alapú kártalanítás a gyakorlatban napi 1200-1600 forintot jelent, a jogosultságot egyszerű igazolni, az így besöpörhető összeget a börtönszleng heringpénznek nevezi. 

Kellenek a „kemecsei” milliárdok

A kormány 2016 derekán a zsúfoltság enyhítése érdekében indította el a börtönépítési programot, mely révén Békésen, Csengerben, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ódzon terveztek bv-intézeteket építeni összesen 4500 rab számára.

A projektre 46 milliárd forintot szántak, ám menet közben kiderült: az építőipari árdrágulás miatt a pénz nem lesz elegendő. További 30 milliárd forintot a szükséges személyzet felvételéhez, 17,7 milliárdot dologi kiadásokra biztosítottak.

A börtönök kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárásokat mind tavaly májusban, mind idén februárban azért kellett eredménytelennek nyilvánítania a BvOP-nek, mert bár érkeztek ajánlatok, azok mind meghaladták a rendelkezésre álló pénzforrást. Ezek után az volt a kérdés, melyik utat választják a döntéshozók: megemelik az anyagi keretet vagy néhány helyszín kihúzásával értelemszerűen több pénz jut a rostán fennmaradt bv-intézetekre. 

Bár a kormányzat mélyen hallgat, október 10-én az ózdi jobbikos polgármester és a térség fideszes országgyűlési képviselőjének csalódott nyilatkozata választ adott a kérdésre.

Az ozd.hu beszámolója szerint Janiczak Dávidot és Riz Gábort a Belügyminisztériumban Kontrát Károly és Felkai László államtitkárok a borsodi projekt leállításáról tájékoztatták, s kiderült az is, hogy sem Kemecsén, sem Kunmadarason nem épül bv-intézet egyelőre. A kormánypárti Riz szerint „a rendelkezésre álló pénzügyi csomag nem tette lehetővé, hogy mind a nyolc börtön megépüljön”. Bár az említett települések eredményesen pályáztak, a kiválasztás szakmai elven történt és semmi köze nincs a politikához – tette hozzá nyilatkozatában.

A hallgatás ezúttal néma igennek tűnik

Ezek után a szabolcsihir.hu egyebek mellett szerette volna megtudni, ki és milyen szempontok alapján döntött arról, hogy Kemecse, Kunmadaras és Ózd kerüljön le a listáról? Miként arról is érdeklődtünk a BvOP-nél, hogy milyen fázisában tart jelenleg a börtönépítési projekt, várható, hogy a közeljövőben újra kiírják a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre?

A kommunikációs főosztály munkatársa, Orosz Zoltán szóvivő azonban az előbbiekre ismételt kérdésünkre sem kívánt válaszolni. Ahogyan arra sem szeretett volna reagálni, hogy megfelel-e a valóságnak, amit a borsodi politikusok a szabolcsi és a Jász-Nagykun-Szolnoki megyei beruházás lefújására vonatkozóan mondtak.

Mindebből az a logikus következtetés vonható le, hogy jelen pillanatban a nyolc emlegetett börtönhelyszín közül három lekerült a napirendről. 

Ratalics László