A Tiszában örökéletű veszélyes anyag bukkant fel

Az örökéletűnek is nevezett PFAS-vegyületeket széles körben alkalmazzák az iparban: ezekkel impregnálják a ruhákat, az edényeket, felhasználják azokat a csomagolóanyagoknál, és nem létezne nélkülük tűzoltóhab sem. Mégis veszélyesek. Ugyanis rendkívül lassan – talán sohasem) – bomlanak le teljesen a természetben, éppen ezért súlyos környezetvédelmi problémát okozhatnak. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium a PET Kupát támogató vizsgálata során az ilyen

polifluorozott alkil vegyületek közé tartozó perfluorooktán-szulfonsavat határérték felett detektálta: az örökéletű anyagok közül is az egyik legöregebbet találták meg a vízben.

– Sokszor szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy az emberiség valami nagyszerű dolgot talál fel, ám arról csak évtizedekkel később derül ki, hogy káros lehet a környezetre – mondta el Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetője. Ilyenek a per- és polifluorozott alkil vegyületek is, amelyeknek legjellemzőbb tulajdonsága (ha tetszik ez a „szupererejük”), hogy egyszerre víz- és olajállók. Éppen ezért rendkívül széles körben használatosak a mindennapi életben: megtalálhatók a ruházati tárgyakon, az ételcsomagoláson, a kozmetikai termékekben, illetve többek között a tűzoltó habokban is.

Ezek a vegyületek a több évtizedes felhasználás következtében jelen vannak már vizeinkben is, ami súlyos környezetvédelmi kockázatot jelent. A dilemma tehát adott: nem tudunk nélkülük élni, mégis veszélyeztetik az ökoszisztémát.

Mindennek oka, hogy egyáltalán nem (vagy csak nagyon nehezen) bomlanak le a környezetben, azaz gyakorlatilag: örökéletű vegyületek. A család meglehetősen népes: hivatalosan már ötezret azonosítottak, de a számuk bizonyos becslések szerint elérheti akár a tízezret is.

– Amit most megtaláltunk a Tiszában, az az egyik leghírhedtebb, korábban nagy tömegben gyártott (egyben az egyik legősibb örökéletű) vegyület: a perfluorooktán-szulfonsav. Sikerének titka, hogy több ezer társához hasonlóan poláros és apoláros vegyület egyben, így egyszerre két felülethez is képes tapadni, ennek köszönhetően az egyik legjobb határfelület-képző anyag a világon. Tűzoltóhabként például azért működik tökéletesen, mert kötődik a lángoló olajhoz elzárva azt a levegő oxigénjétől, így hatékonyan tudja eloltani az olajtüzeket – magyarázta Palotai Zoltán.

De mi a baj ezzel az anyaggal?

A most mért koncentráció ugyan rendkívül alacsony (az emberre például fürdés közben természetesen nem veszélyes), ám a sérülékeny vízi ökoszisztémát – főleg az apró élőlényeket, rajtuk keresztül pedig az egész tápálékláncot – veszélyezteti.

Megnyugtató az a tény, hogy az Európai Unió felismerte ennek a vegyületcsoportnak a kockázatát: a szabályozás szerint erre a vegyületre a határérték: 0,0044 mikrogram/liter. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által mért 0,005 mikrogram/l -es eredmény viszont sajnos ezt meghaladja, öt mintavételből egy helyen ugyanis sajnos a határérték fölött fordult elő az örökéletű anyag.

Mindez azt mutatja, hogy a problémával hazai és európai szinten is foglalkozni kell. 

A PET Kupa Magyarországon az egyik legelőremutatóbb környezetvédelmi kezdeményezés. Amellett, hogy évről évre több szakaszon is megtisztítják a Tiszát és mellékfolyóit a felszínen úszó és az ártéri erdőkben lerakódott szeméttől (zömében PET-palackokról van szó, innen is a környezetvédelmi kezdeményezés elnevezése), versenyt szerveznek, emellett szakmai konferenciákon is felhívják a figyelmet a felszíni vizeinket veszélyeztető jelenségre.

Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (jogelődje a 30 éves WESSLING Hungary Kft.) már több alkalommal is támogatta a versenyt különböző laboratóriumi mintavételekkel és vizsgálatokkal. Ennek köszönhetően derült ki például néhány éve, hogy egy veszélyes műanyagösszetevő, a ftalát is a Tiszában úszik, illetve hogy bizony a hazai folyóinkban is megjelent a mikroműanyag, amely ugyancsak örök életű, és hatalmas környezetvédelmi kihívást jelent.

A műanyagokról és mikroműanyagokról tudjuk, hogyan kerülnek a környezetbe. Mindez igaz a PFAS-vegyületekre is, hiszen azok egyik legfontosabb forrása ugyancsak a szemét, amelyet a PET-kalózok évről évre igyekeznek minél nagyobb mennyiségben kivonni a Tiszából. Emellett az örök anyagok a talajvízzel és a szennyvízzel is a felszíni vizeinkbe jutnak, a csapadékvíz ugyancsak bemoshatja tavainkba és folyóinkba ezt az anyagtípust, főleg ha olajfinomító, repülőtér- vagy egyéb olyan ipari létesítmény található a környéken, ahol ezzel oltották a tüzet.

Mára elsődlegesen fontossá vált a perfluorozott vegyületek mérése, vizsgálata. Minden a felméréssel, a diagnosztikával kezdődik ugyanis – mondta el Palotai Zoltán, hozzátéve, hogy az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. a folyadékkromatográfia és a tömegspektrometria összekapcsolásával jól alkalmazható analitikai eljárásokat dolgozott ki, és ennek köszönhetően ma már rutinszerűen végzi el ezeket a vizsgálatokat vizekből, élelmiszerekből, valamint csomagolószerekből egyaránt.