Öt év együttélés után szeretett egymásba a nyíregyházi pár

Nagy a sürgés-forgás a karvalykeselyűk háza táján a Nyíregyházi Állatparkban. Egy nyíregyházi kelésű fióka a Római Állatkertbe költözött, míg egy idegen vérvonalú egyed Csehországból érkezett Sóstóra.
A Nyíregyházi Állatpark, mely az országban egyedüliként sikeresen tenyészti a kipusztulás szélén álló karvalykeselyűket, az elmúlt időszakban a fajmegőrzési program keretében nemcsak fogadott új egyedet, de az itt korábban kikelt egyik madarat el is szállította az Európai Fajmegőrzési Program koordinátorának ajánlásával - közölte a Szabolcsihírrel Révészné Petró Zsuzsa.

Húsz éve Nyíregyházán

A Nyíregyházi Állatpark karvalykeselyű ( Gyps rueppellii)  tenyészpárja több mint 20 esztendeje költözött az parkba, de az ivarérett hím és tojó csak 2015-től kezdett érdeklődni egymás iránt. Első fészekalmukat 2016 januárjában rakták le, melyből 55 nap alatt kelt ki a fióka és azóta is minden évben 1-1 új fiókával bővül a keselyű kolónia. Az idei évben a fajkoordinátor elérkezettnek látta az időt az idősebb fiókák cseréjére, így egy nyíregyházi kelésű tojó Olaszországba utazott, míg egy cseh nőstény csatlakozott a Tarzan-ösvénye röpdéjébe fajtársaihoz.

Jó a szemük

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Ezek a madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek. A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban a rendkívül jó szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik. Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Kritikusan veszélyeztetett

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították, mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá vált.