Becsődölt kisvárdai csigafeldolgozó: itt az ítélet
A kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos csalás miatt az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék, amely közel 2,6 milliárd forint vagyonelkobzást is elrendelt – közölte a törvényszék szóvivője március 10-én az MTI-vel. Bartalné Mentes Judit tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.
A kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, 40 százalékát pedig állami támogatásból kívánták megvalósítani.
A projekthez 2015-ben a cég sikeresen kérvényezett több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett bankkölcsönt is igénybe vett. A hitel- és a támogatási szerződések alapfeltétele volt az 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrás, ám a kft. ezzel ténylegesen nem rendelkezett. A saját forrás igazolására valótlan tartalmú kölcsönszerződéseket, teljesítés nélküli számlákat készítettek, körkörös utalási láncolatot generáltak. A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, például kevesebb foglalkoztatottal, hiányos beszámolóval, tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg.
A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg. A vádlottak ezzel közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.
A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól. Az indokolásban elhangzott: a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.
A nő is tisztában volt azzal, hogy a beruházáshoz nem állt rendelkezésre megfelelő önerő, de az ennek biztosítását célzó ügyletetekben csak a folyamat elején, valamint a legvégén, aláíróként vett részt, az egyéb ügyleteket bizonyíthatóan nem ismerte, azokat férje intézte. Arról sem volt tudomása, hogy az önerő igazolására szolgáló szerződések és számlák mögött nem voltak valós gazdasági események.
A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni. Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is teljes mértékben alátámasztották. A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől.
A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd.
A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, kölcsönhöz, valamint valótlan önerőhöz. A bíróság szerint a férfinak üzleti tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy ez az út nem megfelelő. Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az odavezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság.
A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, továbbá az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani.
Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált.
Az épületet árverésre bocsátották. A nettó kikiáltási ár 1 milliárd 150 millió forint, a nettó becsérték pedig 2 milliárd 300 millió forint.
