Hirdetés

Neonácik és antifasiszták borzolták az idegeket Budapesten

| 2024. 02. 11. | 10:18:13
Minden katona maga dönthette el, hogy vállalja-e a kitörésben való részvételt.
Neonácik és antifasiszták borzolták az idegeket Budapesten
A nyílt terepen nem volt esély (Fotó: Illusztráció, archív)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A "kitörés napi" gyűlésekkel összefüggésben elrendelt szombati fokozott rendőri intézkedésekben 173 embert igazoltattak, négy férfit állítottak elő a rendőrök- közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap reggel.

A négy előállított férfi közül kettőt lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés miatt állítottak elő, tőlük fegyvernek látszó eszközöket (feltehetően airsoft fegyvereket) foglaltak le, amiket szakértő vizsgál. Egy embernél rugós kést találtak, ellene közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt indult szabálysértési eljárás - tették hozzá.

Az egyik gyűlés résztvevőjével szemben pedig az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétség miatt indult büntetőeljárás, mert a rendőrök többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó levenni a maszkját - ismertette a BRFK.

A közlemény szerint három "kitörés napi" gyűlést engedélyeztek, kettőt megtiltottak szombaton A főváros teljes területére elrendelt fokozott ellenőrzés csütörtök éjféltől hétfő 8 óráig tart.

Neonácik kontra antifák

Az Autonóm Mozgalom szervezte tüntetésen a résztvevők a Kitörés Emléktúra ellen tüntetnek, mert szerintük az "emléktúra" célja a történelemhamisítás a fasizmus népszerűsítése érdekében. Úgy vélik, a neonáci szervezetek hősként ünneplik az 1945-ben kitörő náci és magyar katonákat, de az eseményt teljesítménytúrának álcázzák.

A kitörés

1945. február 11-én, este a német–magyar csapatok megpróbáltak kitörni a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből, annak ellenére, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornoknak, a budapesti védelem német parancsnokának Hitler szigorúan megparancsolta: a magyar fővárost az utolsó töltényig védeni kell, kitörésről szó sem lehet. 

Amikor már mindenki számára nyilvánvalóan közeledett az ostrom vége, Pfeffer-Wildenbruch haditanácsot hívott össze, és február 11-én délelőtt a kitörés mellett döntött. Minden katona maga dönthette el, hogy vállalja-e a kitörésben való részvételt, vagy hátramarad, és megadja magát a Vörös Hadseregnek.

Végül mintegy 43 ezren vágtak neki a budai hegyeknek, erdőknek. Ezeken még még viszonylag sokan átjutottak, ám a nyílt terepen már nem volt esélyük. A végeredmény katasztrofális volt: 43 ezer emberből mindössze 700 érte el a német vonalakat. A kitörésre vállalkozók fele meghalt, a másik fele fogságba esett.

Hirdetés