Segédmotoros kerékpárnak számít az elektromos roller a belügyminiszter szerint

A DK-s Vadai Ágnes intézett írásbeli kérdést a belügyminiszterhez: „Miért segédmotoros kerékpár az elektromos roller? Avagy a rendőrség szándékosan akar baleseteket okozni az elektromos rollerekkel az utakon?” címmel. Pintér Sándor válaszában azt közölte, hogy

„az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni.”

Hozzátette, hogy a rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni.

Elvileg napirenden van a KRESZ módosítása, ugyanis egyre több a(z elektromos) roller a magyar városokban, a közlekedési szabályokban azonban nem szerepel ez a kategória, így nem világos, milyen előírások vonatkoznak rájuk. Emiatt a rollerrel közlekedőket leginkább gyalogosnak kellene tekinteni (minthogy nem járművet használnak), bár a rendőrség egy ügyben segédmotoros kerékpárnak tekintett nagy teljesítményű elektromos rollereket.

Egyelőre a legtöbb városban, ahol megjelennek, egyedi rendeletekkel próbálják területileg szabályozni, hol közlekedhetnek.

„A biciklit a KRESZ emberi erővel hajtott járműként definiálja, ezt a meghatározást pedig akár az e-rollerekre is rá lehetne húzni” – véli Pető Attila közlekedési szakértő, aki korábban nyilatkozott a hvg.hu-nak ezekről a járművekről. Hogy még bonyolultabb legyen a képlet: a kerékpárt motor is hajthatja, ha annak teljesítménye kisebb, mint 300 watt. Az a fölötti, de 4 ezer watt alatti teljesítményű járgányokat nevezik segédmotoros kerékpárnak – a köznyelvben robogónak. Ebbe a kategóriába esnek az ogremobilok is, pedig azok sebességét bő 40 kilométer per órára korlátozták, míg egy hagyományosabb robogó akár hetvennel is tud repeszteni, ha nagyon akar.

A jogalkotónak tehát kezdenie kellene valamit ezekkel az új eszközökkel, meg kellene határoznia, hogyan kell és lehet velük közlekedni, illetve hogyan kell őket felszerelni – szögezi le Pető Attila. Ez nem könnyű feladat, de egyre elkerülhetetlenebb.