Törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti rendeleteket
A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot május 20-án.
A javaslat indoklása felidézi, az ukrajnai háború következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jén, az Országgyűlés pedig több alkalommal hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához.
Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodik meg – áll az indoklásban, amely szerint a veszélyhelyzet során számos olyan, belügyi kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. Ez szükségessé teszi egyes jogintézmények elfogadását átmeneti szabályként, valamint a normál jogrend részeként.
A változtatás célja, hogy a menekültügyben fenntartsa az eljárás külön szabályait, ezen felül megállapítja az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás, elszállásolás és foglalkoztatás szabályait is.
Átmeneti jelleggel, de továbbra is biztosított marad az ukrán állampolgárok jogosultsága a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra. A szabályozás célja továbbá az ukrajnai válsággal összefüggően menekülőnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása is.
A stratégiai társaságokkal szembeni ellenséges célú felvásárlások megelőzése céljából a törvény fenntartja a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges rendelkezéseket is.
A jogszabály szerint szélesebb körben alkalmazható lesz az árfigyelő rendszer.
A kiszereléscsökkentés kapcsán bevezetett tájékoztatási kötelezettségek betartásának az ellenőrzése és szankcionálása továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik majd. A veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat – érdemben változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.
Az átállás a megújuló energiaforrásokra a jogalkotó szerint nemcsak a veszélyhelyzet időszaka alatt fontos, ezért a napelemes rendszerek telepítéséről szóló szabályok beépülnek a társasházi törvénybe.
A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja a veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett lakossági sávhatár törvényi rögzítése. A módosítás célja emellett az egyetemes szolgáltatókat ellátó földgázkereskedő által ellátandó rezsivédelmi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó állami ellentételezés törvényi rögzítése.
Nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények súlyos finanszírozási zavara esetében a köznevelési intézmény nemzetiségi jellegének fennmaradása, megszűnésének elkerülése érdekében az állam veszi át a fenntartói jogokat. A módosítás az ideiglenes védelemre jogosult tanulók oktatásához, a tanárbéremelésre vonatkozó kormányrendelethez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.
