Magyar kutatók változtatnának a nagyüzemi csirkenevelésen
A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetem kutatói; a mezőgazdaság, - élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar, valamint az általános orvostudományi kar munkatársainak célja a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése – írja az Unideb.hu. A most záruló négyéves – 630 millió forintos – kutatás-fejlesztési projektben a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékek jótékony élettani hatásait vizsgálták, a gazdasági haszonállatok immunrendszerének és bélflórájának megfigyelésével.
Biró Sándor, az általános orvostudományi kar professzor emeritusa, a projekt vezetője kiemelte: a növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeszükségletét csakis a nagyüzemi, precíziós állattartás tudja kielégíteni. A kutatás során azokat a haszonállatokat tanulmányoztuk, amelyek rendkívül hatékonyan alakítják izommá, azaz fehérjévé a növényi tápanyagokat. Egy olyan monitoring rendszert dolgoztunk ki, amely segíti a nagyüzemi körülmények között élő állatok egészségi állapotának felmérését.
A kutatás során a kísérleti állatok (broiler csirke, sertés, ponty) bélrendszerének mikrobiális flóráját vizsgálták. A mikrobiom az élőlényeken, élőlényekben élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelynek jelentős része a bélben található.
– Az intenzív állattartásban alternatív megoldásokra van szükség az állatok egészségének megőrzésére. A projektben vizsgált melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottunk elő, amely aktiválja a legyengült immunrendszert. Használatával minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége vagy akár anélkül nevelhetők fel a nagyüzemi haszonállatok
– jelentette ki Biró Sándor. Remenyik Judit, a mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar tudományos főmunkatársa kiemelte, az intenzív állattartásban jelentős mennyiségű antibiotikumot használnak. Az állatok immunrendszere – folytatta – a stressz hatására legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre; a kutatás során a vizsgált brojler csirkék szervezetében 21-28 napos koruktól folyamatos gyulladásos állapotot figyeltünk meg. Ennek hatására kialakult a zsírmáj és megnőtt a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye. A kifejlesztett mikrobiológiai módszerrel azonban az állatok egészségi állapotának változása folyamatosan monitorozható, a speciális tápanyagok adagolásával segíthetjük az egészséges állapot visszaállítását, és így elkerülhető az antibiotikumos kezelés – fejtette ki
További részletek az egyetemi oldalon.
