Vízkereszttől hamvazószerdáig: kezdődik a farsangi időszak
Január 6-án kezdődik az egyik legősibb keresztény ünnep, a vízkereszt, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe. Ezek a következők:
- a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
- Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
- Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.
Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a Második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.
A hagyomány szerint ekkor szokás leszedni a karácsonyfát, és vízkeresztkor kezdődik a farsangi időszak, amely egészen hamvazószerdáig tart, ami a nagyböjt kezdőnapja. Mivel hamvazószerda mozgó ünnep, idén február 14-re esik. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
