Hirdetés

Kulturális genocídium: ahol a lappokat osztják

2016.01.13. 17:02

Kulturális genocídium: ahol a lappokat osztják

Az ősi csontokért kilincselnek.

Hirdetés

Hirdetés

Hosszú ideje jogaik elismerésért és a történelmi nézeteltérések rendezéséért küzd egy húszezer fős finnugor gyökerű népesség Svédországban. Problémájuk különösen annak tükrében érdekes, hogy a skandináv állam tavaly 160 ezer migránst fogadott be szinte önsorsrontó módon és erőn felül fektet energiát az integrációba.

A lappok kulturális genocídiumról beszélnek, és teszik ezt alappal, ugyanis az 1970-es évekig körükben is létezett a sterilizáció gyakorlata. Több svéd városi múzeumban, sőt az Uppsalai Egyetemen ma is tárolnak olyan emberi csontvázakat, amelyeket a két világháború között észak-svédországi lapp temetőkből ástak ki faji vizsgálatok céljából. Ma is szűnni nem akaró érdeklődés övezi a kiállítási „tárgyakat”, iskolai csoportoknak is bemutatják a hátborzongató leleteket.

A nyelvükhöz és kultúrájukhoz ragaszkodó lappok (akik inkább nevezik magukat a számi néven, mert a lapp megnevezést sértőnek találják) már évek óta sikertelenül kilincselnek azért, hogy visszaszerezzék őseik jogtalanul őrzött csontjait. Azt is sérelmezik, hogy Stockholm – bár 1977-ben deklarálta – a gyakorlatban nem ismeri el, hogy őshonos kisebbséget alkotnak, méghozzá legalább négy ország (Svédország, Finnország, Oroszország és Norvégia) területén. Bár a lappoknak Kirunában „parlamentjük”, egyfajta önkormányzati szervük is van, és állami támogatásban is részesülnek, a történelmi sérelmeket láthatóan nehezen tudják megemészteni.

– A XIX. század második felétől az 1930-as évekig rengeteg lapp sírt forgattak ki a faji alapon dolgozó biológusok, hogy a csontokon és a koponyákon kísérleteket végezzenek. Ideológiai céljuk az volt, hogy megállapítsák, hogyan lehet a svéd népet genetikailag tisztának megőrizni

– nyilatkozta Marie Enoksson lapp parlamenti képviselő. Ő is megerősítette, hogy ilyen csontvázak még ma is láthatók svédországi múzeumokban és más intézményekben.

– A számi parlament évek óta küzd azért, hogy a megbecstelenített halottakat méltón el lehessen temetni. Ez egyfajta történelmi megbékélés jele is lehetne

– magyarázta, de ehhez egy közös tényfeltáró bizottságnak kellene felállnia. Az ügyben azonban eddig nem lépett a svéd kormány. A képviselő az egészen az 1970-es évekig folytatott sterilizációs gyakorlatról azt mondta, az egyáltalán nemcsak a lappok körében volt jellemző Svédországban, hanem származásra tekintet nélkül a retardált, szellemileg sérült embereken hajtották végre. A kormány egy 2000-ben készült jelentése 21ezer ilyen esetről adott számot.

– A svédekben sok elfojtott aggodalom kavarog a faji kérdéseket illetően, és ez éppen abból fakad, hogy a lappokat hosszú időn keresztül negligálták

– mondta a kérdésről a Politico hírportálnak India Reed-Bowers, a lappok jogtanácsosa, aki szintén szükségesnek tartotta a megbékélési folyamatot. A hírportál több vallomás alapján kiemeli, hogy a lappok még ma is inkább eltitkolják származásukat, nehogy hátrány érje őket karrierjük során. Az egyik lapp nyilatkozó, May-Britt Ohman viszont épp a bevándorlás miatt megerősödött radikális Svéd Demokratáktól félti saját kisebbségét.

SzN.

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés