Kínából nagy mennyiségben érkezik a konkurencia.
Egyre nagyobb válság felé sodródik a magyar fűszerpaprika-termelés a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. elnök-vezérigazgatója, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács elnökségi tagja, korábbi elnöke szerint - írja a hirado.hu.
Németh József kifejtette: a termőterület a 25 évvel korábbi szint tizedére csökkent, ma emellett már csak mintegy 800 kistermelő és 200 vállalkozás termel fűszerpaprikát Magyarországon. Azt is a 2000-es évek eleji 7000 hektárhoz képest már csak 1500 hektáron. Ma nagyjából 13 ezer tonna nyersanyag terem az őrleményekhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 60 ezres mennyiséggel. A Földművelésügyi Minisztérium tavaly és idén is segítette a minőségi fűszerpaprika-előállítást azzal, hogy támogatást biztosított a minősített szaporítóanyag felhasználáshoz. A mintegy 170 millió forintos keretből a gazdák a megvásárolt fémzárolt vetőmag nettó árának 75 százalékára voltak jogosultak vissza nem térítendő támogatás igényelni. Információink szerint jövőre szintén várható hasonló állami támogatás.
Az elmúlt évtized magyar termelési csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy megnyílt a hazai piac az uniós versenytársak előtt, és így az országot elárasztották az alacsony árú termékek. A szárított fűszerpaprika import a korábbi átlagos 500 tonnáról a csatlakozás után átlagban 2500-3000 tonnára nőtt. Az export mennyisége ezzel szemben néhány száz tonnára csökkent.
Az import fűszerpaprikák elsősorban az unió országaiból érkeznek, így uniós élelmiszerbiztonsági vizsgálatokon kell megfelelniük, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal ráadásul ellenőrzi egyebek közt az aflatoxin tartalmát. Nagy mennyiségű import érkezik azonban Kínából is, a szakemberek szerint ezek viszont nem a boltok polcaira kerülnek, hanem zsákos áruként élelmiszeripari-húsipari célra használják fel őket.
Az importnyomás mellett a termelés visszaesésének másik oka az elavult technológia. Ez szintén gátolja a magyar termelők versenyképességét. Míg ugyanis a versenytársak a napon szárítják a paprikát, addig a magyar termelők legtöbbje korszerűtlen szárítóberendezésekkel teszik ezt. Az elavult technológia miatt 10 tonna alatt marad a magyar termésátlag, ha viszont fejlesztenének a gazdák, elérhetnék akár a 30 tonnás hozamot is.