Még élvezi is. Ordasi Joci az egyetlen a városban. Cívishír-interjú
Cívishír: Nem gondoltam, hogy Magyarországon is van olyan őrült, aki ujjat húz egy dühöngő bikával önszántából.
Ordasi József: Már hogyne volna! Még kevesen vagyunk, de kis csapatunk annál lelkesebb és kitartóbb. Harminc fős társaságunk eseményei Gödöllő és a főváros környékére koncentrálódnak, mifelénk sajnos ritkábbak a versenyek. Egyébként a Pest megyei Hévízgyörkön van a bázisunk.
Cívishír: Egyáltalán legális ez Magyarországon?
Ordasi József: Abszolút. Én vagyok a magyar bikarodeós egyesület alelnöke. A lovas rodeó tiltott nálunk. Azt mondják, a ló veszélyes tud lenni.
Cívishír: A bika talán nem?
Ordasi József: A ló a közönség számára hajmeresztő mutatványokra lépes, ezért tiltják.
Cívishír: Azért a bika sem játék!
Ordasi József: Egy erős, dinamikus állat, ettől érdekes ez a sport.
Cívishír: Sport? Mi a sport benne?
Ordasi József: Versenyzünk egymással. Nyolc másodpercig kell kitartani a bika hátán, s ha ez megvan, pontoznak a bírák. A pontok felét kapja a rodeós, a másik felét a bika. Tudniillik nem mindegy, milyen stílusban üli meg az ember a bikát, és az sem mindegy, milyen erőben van az állat.
Cívishír: Miért éppen nyolc másodperc? Az valamiféle bűvös szám Amerikában?
Ordasi József: Egy bika általában nyolc másodpercig képes maximális erővel bakolni.
Cívishír: Mire vitted már ebben a sportban?
Ordasi József: 2010-ben megnyertem a magyar bajnokságot.
Cívishír: Egy profi lovasnak könnyű megülnie a bikát…
Ordasi József: A kettőnek semmi köze egymáshoz. A bika a gerincét majdnem derékszögben tudja elforgatni, a ló erre képtelen.
Cívishír: Mi lehet a csúcs számodra?
Ordasi József: Tisztes helytállás itthon és Európában.
Cívishír: Amerikai álomra számítottam.
Ordasi József: A földön járok: Amerika esélytelen. Ha tegyük fel, debreceni gokartos lennék, nem álmodoznék a Forma-1-ről.
Cívishír: Mi vonz a rodeózásban?
Ordasi József: A jó társaság, a rodeóversenyek hangulata, az az utáni összejövetelek, no meg a sport, mert azt tényleg nagyon élvezem.
Cívishír: Még akkor is, ha a durva sérülés is benne van a pakliban?
Ordasi József: Egy bennfentesnek nem annyira veszélyes, mint amennyire laikus számára tűnik. A bikán egy kötél van, amit egy kézzel lehet fogni. Arra kell vigyázni, hogy a kapaszkodó kéz, és ne a másik oldalán dobjon le a bika, mert ha a kéz beragad, akkor baj lehet.
Cívishír: Most vizsgáljuk a bulit a bika szemszögéből. Sokak szerint a bikarodeó állatkínzás? Miért kell egy jószágot az emberek szórakoztatására kényszeríteni?
Ordasi József: Egy bikát például azért, hogy ne legyen belőle hamburgerhús.
Cívishír: Ez valóban nyomós érv!
Ordasi József: Nem viccnek szántam. Egy jó bika a versenykarrierje után beáll a tenyészállatok sorába. Élete végéig a szép zöld legelőn méregetheti a teheneket.
Cívishír: Amelyik nem ugrál, az a rossz bika?
Ordasi József: Rodeós szempontból igen, de amelyik bika ugrál - vagy szaknyelven szólva: bakol -, azt nem kötelességből teszi, hanem élvezetből. Ez a genetika függvénye. Éppen ezért nem beszélhetünk állatkínzásról. A legtöbb bika nem bakol, és ha nem is önként és dalolva, de megy a vágóhídra.
Cívishír: Most mindenki a bikáknak kezd szurkolni!
Ordasi József: Képzeljék el, egy bika 800-1000 kiló, mi 80-100 kilók vagyunk. Eleve nem tudnánk kárt tenni bennünk. Igaz, hogy van rajtunk sarkantyú, de jóformán csak dísznek. Évekkel ezelőtt az egyik versenyünkre kihívtuk az állatvédőket. Meggyőződhettek arról, hogy ez nem állatkínzás, hanem éppen fordítva: a bikának a legjobb. Nem lehet rajta még egy karcolás sem, nemhogy vérzés.
Cívishír: Felcsigáztál! Mikor lesz verseny Debrecenben vagy valahol a közelben?
Ordasi József: Az idei versenynaptárban sajnos nem szerepel Debrecen közeli rodeó. Korábban a nyíradonyi TB-Ranch adott otthont bikarodeónak, idén azonban a fővárosig kell utaznia annak, aki élőben szeretne ilyet látni.
Cívishír: Váltsunk lovakra! Utoljára akkor írtunk rólad, amikor Debrecent képviselted a Nemzeti Vágta döntőjében. Mi történt azóta?
Ordasi József: Versenyzem és oktatok. Ez az életem.
Cívishír: Milyen a debreceni lovas élet? Tobzódnak az ifjú tehetségek?
Ordasi József: A tanítványaim 90 százaléka lány. Ez nem debreceni specifikum, újabban az egész országban elsősorban a lányok, a nők érdeklődnek a lovassportok iránt.
Cívishír: Neked bejött az élet! Mi ennek az oka?
Ordasi József: Ha én azt tudnám…
Cs. Bereczki Attila